|
|
|
|
|
| Előadó: | Mentha |
|---|---|
| Album: | Ismerd meg az énemet |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 5:37 |
| Szövegírók: |
Mentha Barcza Sándor Ozsváth Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:(2x)
Ismerd meg az énemet, az én életemet
Az én képemet, az én érzéseimet
Ki másképp ítélt meg, hidd el tévedett
A tűz meg égetett, a létem célba ért már rég beérkezett
Vannak mély pontok, mikor elgondolkodom
A gondokon, hogy érdemes-e élni jól meggondolom
Nem azért mondom de tudod fáj az ártalom
Hogy az én káromon árad belőlem a fájdalom
Amit önszántamból teszek önként vállalom
Ha távol leszek, még többet veszek majd neked is tálalom
Nem várom el tőled de nekem nem kell, ha te erőlteted
Előtted fog járni az akinél az utolsó esélyt ellőtted
Milyen az emberség, ha a testvér már ellenség?
Milyen a friss házasság, ha már hűtlen a feleség?
Nincs mentség Isten hozott, ő visz majd el
Ő visz majd fel te is belátod ismerd el
Hidd el, a hittel nem sokra mész, mert kell egy-két segítő kéz
Ha jön a vész ez kész megáll az ész
Betelt a pohár a füst a bánatba húzott
Ahogy teltek az évek úgy nekem is egyre kevesebb jutott
A jóból, a szép szóból, a borból, a kóstolóból
Függetlenül lépnék ki legszívesebben a nyomoromból
Fentről néznék mindenkit a tornyomból
De ezt nem én irányítom mikor a lelkem belül tombol
(Jah mikor a lelkem belül tombol)
Refrén:(2x)
Ismerd meg az énemet, az én életemet
Az én képemet, az én érzéseimet
Ki másképp ítélt meg, hidd el tévedett
A tűz meg égetett, a létem célba ért már rég beérkezett
Vérzékeny testem most csekélyen érzékeny
Mikor megérintesz igy leszek mértéktelenül féltékeny
Én is ember vagyok és érzek akárcsak te
Csak én felismerem, de téged a saját öntudatod csap majd be
Önártalom, önvádalom mi fekszik a válladon
Miért is várom a másnapot, ha a saját síromat megáshatom
E férges világban csak vak vezet világtalant
A fegyverek élnek, az emberek halnak a helyzet már kilátástalan
Énáltalam nincsen változás nem váratlan
Csak a támadás de a vesztes miért mindig az ártatlan
Lábatlan a jövőm de én magamnak kovácsolom
És csak csodálkoztok azon, hogyha az egészet leócsárolom
Mert az élet ostorral vert, az idő elfecsérelt
Elcsépelt szavakkal kibélelt
No ne tedd mennem kell a fekete lepelt feledd el
Állok a saját lábamon, a ne fogd a kezem engedd el!
Ha majd ránk szakad az ég mi lesz velünk?
Nem lesz ki meghallgat vagy ki szólhat ellenünk
Nem kellünk senkinek, nem lesz senki mellettünk
És sírni fogunk azon, amin egykor nevettünk!
(Jah amin egykor nevettünk)
Refrén:(2x)
Ismerd meg az énemet, az én életemet
Az én képemet, az én érzéseimet
Ki másképp ítélt meg, hidd el tévedett
A tűz meg égetett, a létem célba ért már rég beérkezett
Örömteli pillanatok én még mindig érzem az illatod
Ha nem tudom kifejezni magamat szóban, le is írhatom
Nézek a nap felé hátha jobb kedvre derít
Szemembe fényt terít, testem energiát merít
Bekerít a vonzerő érzem ahogy folyik a vérem
Mint egy véreb így morgok majd így lesz angyali a létem
Csak ülök a réten és kívülről nézem a képet
Jönnek a miértek, az ellentétek, virág szirmokat tépek
Haltok vagy éltek, érdekemberek nem érdekeltek
Hiába térdepeltek engem úgysem értetek meg
De vannak néhányan akik ismernek
Akinek nem inge ne vegye magára mert ők sohasem színlelnek
Ők meg szívlelnek, mert érzik, amit én érzek
Amit én végzek, amit én kérek hát kérlek
Hosszú még az út lehet hogy egy-kétszer letérek
Betérek hozzád is ha akarod nem kell kétszer kérned
Soraim a gondolataimtól terhesek magával hordozzák
Azt aki érzi magával vonzzák
Semmi nem tart örökké de én már beletörődtem
Férfi vagyok de, mégis a szememet töröltem!
(jah mégis a szememet töröltem)
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
