|
|
|
Sötét szobában fura árnyak
Csöndes magányukban csak terád várnak.
Faliórád, ó, rég megállt már.
Egyedül vagy, a csend most körbezár.
A világ túl hangos,
még sincs semmi változás.
Te is a varázsjelre vársz,
álmok légballonján szállsz.
Te is változni próbálsz,
még mindig egy helyben állsz.
Ó, egy helyben állsz.
Egy ázott plakát torzan néz le rád.
Nem harsogja már a múlt igazát.
Egy ócska neonreklám villog tétován.
Kiégett betűit úgy megszoktad már,
úgy megszoktuk már.
A világ túl hangos,
még sincs semmi változás.
Te is a varázsjelre vársz,
álmok légballonján szállsz.
Te is változni próbálsz,
még mindig egy helyben állsz.
Magadtól félsz, nem bízol már,
talán sokat csalódtál.
Idegen a szélmalomharc,
ebben a széteső világban.
Ó, ez egy széteső világ.
Valamikor rád is vár egy lázas álom,
különös utazás.
Földöntúli borzongás, emléke megfog,
nem ereszt el már. Ó!
Te is a varázsjelre vársz,
álmok légballonján szállsz.
Te is változni próbálsz,
még mindig egy helyben állsz.
Magadtól félsz, nem bízol már,
talán sokat csalódtál.
Te is a varázsjelre vársz,
álmok légballonján szállsz.
Te is változni próbálsz,
még mindig egy helyben állsz
Magadtól félsz, nem bízol már,
talán sokat csalódtál.
Te is a varázsjelre vársz,
álmok légballonján szállsz...
