Előadó: | Cotton Club Singers |
---|---|
Album: | 2x2 |
Megjelenés: | Keressük! |
Hossz: | 4:21 |
Szövegírók: |
Hajnal István Deák Tamás Giuffre James P Hendricks Jon |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Gong Expressz |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
CCS: Nem lesz semmi dolga, bízza ránk és meg van oldva,
Lehet méreg vagy balta vagy pisztoly,
Egy pukkanás, egy mukkanás, egy nyom sehol,
Ha akcióba lép ez a geng.
Ön hátradőlhet, miszter, nálunk nem lesz semmi gikszer,
Egér előlünk még el nem iszkolt.
A holt egér a jó egér, ezt tudja jól,
Ha akcióba lép ez a geng.
A néven és a címen kívül valamit még,
Hogyan érje őt a halál?
Mi árengedményt adhatunk, ha magunk válogathatunk,
Ha vele kínzás is jár még.
Ha szépen összevágtuk, vagy ha élve megdaráltuk,
Ön is azt mondja, pompás kis vicc volt,
S ha újra kell egy hulla, eljön és csak szól
És akcióba lép ez a geng.
Gabi: Óh a szám nem rúzsozom ám,
Hisz amíg van egér, a számon és a körmömön ez igazi vér.
Több, mint passzió, de állati jó.
Egy egeres szendvics fűszeresen,
Kora reggel én már képes vagyok gyilkolni ezért,
Mindegy nekem kicsi szürke avagy előkelő fehér egér.
Gábor: Bár modernek az eszközeim, kell az álszakáll, a smink,
Pár begyakorlott mozdulat és patkány helyett íme
Nincs itt már csak egy kis picike nyuszika, jöhet az álruha,
Máris itt van ez a szörnyu Drakula, a két tűhegyes szemfog és
Miszter, ha véletlenül megpillant egy egér,
Az lélegzetet venni többé nem fog.
Boldi: Hé-hé-hé fő a szervezés, tőr kell vagy konyhakés,
Helyes időegyeztetés okoz néha gondot,
Színre ilyenkor a technika lép, még szép, az a sok gép,
Audió, sztereó, videó, mind-mind valamire jó,
Ha az agyad pang, itt van adatbank, nyomd csak a gombot!
Orsi: Má-má-más kellék kell itt még, kis érzékiség,
S mi az, ami nem mond csődöt soha,
Ha egy szoknya alól épp egy kicsit, hopp,
Kivillan egy szép, karcsú boka, mondjuk combig,
Kész, az ürge be van zsongva már, én mondom, semmi gond itt,
Még vonzza őt az új gyönyörűség, de ez a vég.
Orsi, Boldi: Itt a szakma tudja már, hogy jobbat nem talál,
Gabi, Gábor: A rendelését szépen megköszönjük,
Ám az áldozatról annyit tudni kell, díszdobozban küldjük el,
CCS:De hogyha kéri, akkor önnek szépen ki is tömjük,
Orsi, Boldi: És kertitörpe lesz, kis apró ötlet ez,
Gabi, Gábor: De nem rossz, annyi szent és annyit is jelent,
Hogy nem henyél a geng,
Gabi, Boldi: a munka sosem untat,
Amíg él valahol
CCS: egy egér, akit el kell tenni láb alól.
Boldi: Ösztön, szenvedély, és jaj az egereknek,
Készpénz is kell, belátja, miszter, nem jó a csekk,
CCS: És megállj egér, rohanj egér, pucolj egér! Fuss!
Gabi, Orsi: Így is, úgy is elkapunk, de nem ez a vicc,
Mi százon 50 méter fórt adunk,
Gábor, Boldi: Lövünk 55-nél, mint a sicc.
CCS: Négy gengszter, négy gengszter, négy gengszter,
Csak négy kell, pont így jó.
Négy gengszter, négy gengszter, négy gengszter,
Mi irtó jól irtunk!
Lehallgatunk és meglesünk, intimebb helyzetekkel is találkozunk,
Ilyenkor néha filmezünk, de aztán snitt, hiszen mi itt halált hozunk.
Négy gengszter, négy gengszter, négy gengszter,
Csak egyetlen szót még:
Gabi: Mitőlünk senki soha nem fog tudni semmit,
Gábor: Igazán mondja meg, ha félni kezdett valamitől,
Boldi: Amit itt hallott, minden igaz, erről ennyit,
Orsi: Szíves megrendelését valóra váltjuk legkiválóbb tisztelettel.
CCS: Ha bárki az útjába áll és minket megtalál,
Hiszen tökjó, ha már tudja, hogy mit jelent ez a geng,
CCS:The End
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11