|
|
|
| Előadó: | Mesedalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dés László Geszti Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mentünk, de megjöttünk! Egy majomban őrlünk!
(hu-há-há-háháhá-hu-huu-héé-hóó-héé-hóó)
Rap: Ez itt a monkey funk. Igen, ez a mi fánk!
A majom, ugye gyönyörű, kispofánk?!
Az agya nagy. Ugye, odavagy? Nem akad agy,
Csak ez az egy, akinek egyre megy.
Banánhéj.
Henyél a nép, de lép, ha szól a monkey funky.
Monkey-funky-punky...
Rap: Hé, ha te unod a banánt, ami csupa csupa héj,
Gyere orángutánam, és utána sose félj!
Felkarolom én kopogó szemed ügyét,
És mutatok egy jó nagy fügét.
Henyél a nép, de lép, ha szól a monkey funky.
Vagy mi?
Refr: De hébe-hóba, ha döng a dong, a dum-dum ledorong,
Zsong a kobak és king-kong.
Ha nyekk a nyak, bikkmakk.
Makinak csont soha nem gond. Pont.
Ha mikka mukk, a lityi-lötty belesutty,
Hukk! A pereputyi dajdaj! Ha jön a zutty,
A pikpakk maki csak "juj", soha sem "jaj"!
Mentünk, de megjöttünk! Egy majomban őrlünk!
Jungle bells, jungle bells, a dzsungel, ó de szép!
Rap: Giling-galang, avagy a giz-gaz bim-bam!
A gilimb-galamb, ha kirepül, kinn van!
Gorilla trilla száll. Ha keze odaver,
A kakadu kampec, és a game is over.
Henyél a nép, de lép, ha szól a monkey funky. Vagy mi?
Refr: De hébe-hóba, ha döng a dong...
Mentünk, de megjöttünk! Egy majomban őrlünk!
Büszke majmok őshona! Majomkenyérfa ág-boga!
Zűr, hogyha támad, ments te meg!
Hisz megfogyva bár, de törve nem lehet.
A hősi has, ha éhes, hass oda, és éltesd hát
A majmok hadát, hogyha felmász' rád!
Amit akarunk, megvakarunk. Amit legelünk, ütlegelünk.
Ukkmukkfukk! Na ki az, akit a maki üthet?
Piff-paff, dirr-durr, nyiff-nyaff!
Ahogy mi agyunk, senki se ész. A sok rokon is minket idéz.
Majmolnak, hisz ők is csak a fenekükön ülnek.
Fájától az elme nem esik messze. Na, persze!
Hálából a fő-fő majom egy ész. Kész!
Ahogy mi fogunk, senki se kéz.
Ahogy mi szemünk, senki se néz.
Ilyen a leglegleg... Még, még, még! A leglegleg...
Még, még, még! A leglbölcsőbbik nép!
Mentünk, de megjöttünk! Egy majomban őrlünk!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
