|
|
|
| Előadó: | Brigantik |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
DooLeeGee Titus Cassius |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Titus Cassius/
Pigment-hiányos szívvel vegetáló emberek
hosszú sorában fuldokolva,
Döntsd el Albínó, hogy ki lépsz-e,
Hogy leszel-e végre egy színes élet színésze?
Az élet egy moslék dolog, de mégis széles,
És mindenki félhet, hogy a kelleténél majd korábban végez.
Hát fedezze fel önnön poklát és mennyországát,
Ki mindezidáig csak húzta a gályát és befogta a száját,
Mert a világ egy tükör, kívül és belül,
És tudatlanul nem nézhetsz bele,
Mert a tükör által homályos a tudatlan szeme.
Térj vissza és mutasd meg,
Hogy a mocskon kívül még mi vár ránk!
Légy a kutya, aki meglátta a szivárványt!
Refrén - 2x ( Kórus )
A szíve fehér
- Színekről nem beszél.
Tán most célhoz ér
- Az Albino visszatér
/DooLeeGee/
Az Albínó visszatér, vakító hófehér,
A szeme tiszta vér, semmit sem hisz csak él.
Soha sem volt senkije, a fájdalom szülte.
El kellett mennie, a bánat elküldte.
Bármit is tettek vele, ő mindig csak tűrte.
Így lett az élete egyre jobban szürke.
Most változás a cél, maga elé tűzte:
Az ökle legyen acél, a mozgása fürge.
Jéghideg vízzel edzette testét,
Keserű szájízzel várt minden estét.
Sosem volt társa, de nem volt egyedül se,
És egyszer, hogy lássa, valóban felkészült-e,
Berakta két kezét a lángoló tűzbe.
Szívéből a szemét a tátongó űrbe szóródott szerte szét,
Ő meg csak tűrte, mert láncait tépte szét a tűz mellett ülve.
Refrén 2x
/Trükkös Feliks/
Cassius style-ja, Zafír komponálja,
Lazy G, DooLeeGee, Feliks megpróbálja
Kiszínesíteni az életet, de belátom, ez így nem mehet,
Mert minden titkát féltve őrzi a színesítő szerkezet.
Hova nézzek, hova menjek?
Az Albínó visszatér és nem jön az ihlet.
Szürkék a színek, mint egy régi filmen,
Ahogy megyek az utcán nem olyan, mint régen.
Hatalmasok játékszere, marionett bábok vagyunk,
A napsütésben is csak esőt kapunk,
Ezért lopunk, csalunk. Kipusztult a szívünk,
Hogy emberek legyünk nem mondták nekünk.
Hova visz az élet, hova visz a táj?
A nyár is olyan, mintha tél lenne már.
A színtelen sorsnak Albínó a neve,
Újra eljött és jéghideg a keze.
Refrén 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
