|
|
|
| Előadó: | Brigantik |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
DooLeeGee Titus Cassius |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Lazy G/
Mindenki itt van, ez az utolsó vacsora.
Halott városba taszított Jehova.
Búcsúzik tőlem az elveszett világ.
Búcsúzik tőlem valamennyi barát.
Volt önzetlen hűség, árulás, bánat,
De bántó szó nem hagyja el a számat.
Mindaz, amit kaptam, egy nagy hazugság.
Rosszul pörögtek ki nekem a kockák.
Elköszön a züllött vendég.
Már nincsen bennem ártó szándék.
A vérembe van kódolva az ítélet.
El kell mennem, és vissza soha nem térek.
Volt idő, mikor maradtam volna,
Hogy beállhassak közétek a sorba.
Itt volt minden, amire csak vágytam,
De már nem vagyok a régi, és a házam sem a házam.
Refrén:
Ismerd fel a tömegben az arcom!
A tenyeredből eszem, a lábaidnál alszom.
Kidobott a falka, nem szeret a szuka.
Búcsúzik a Nekropolisz fia.
/Lazy G/
Létezik-e élet a halálunk előtt?
A válaszhoz már senki nem ad erőt.
Megbékélni most már nem is akarok.
Én leszek majd a kitagadott fiatok,
Ki tékozol, és vissza soha nem tér.
A hűtlenségért megbocsátást nem kér,
Csak egy lehetőséget még ebben az életben;
Bizonyítékot, hogy valamikor léteztem.
Bűnös vagyok, fekete a lelkem.
Nem maradt már hitem, talán el is vesztem.
Hiába futok, nem juthatok sehova.
Halott városba taszított Jehova.
De én játszom, amíg csak játszani tudok.
Fogadj el olyannak, amilyen vagyok.
Indulnom kell, nem maradok veled.
Számomra már idegen a terep.
Refrén
/DooLeeGee/
Igen, itt van Miskolc, mindig is itt volt.
Olyan ez az országban, mint egy kispolc.
Mert beletuszkolnak mindenféle szemetet,
Minden gondot, bajt az emberek.
Itt van Doo Lee Gee, elmond sok-sok dolgot.
Megvilágít nektek néhány homályos foltot.
Na már most: a város piszkos és sáros
Gettókkal határos. De nem is ez a káros.
Inkább az a kár, hogy leállt a Vasgyár,
Mert a jó munkásember a jó munkára vár,
De azt már nem talál, és bizony nagy az ár,
Mit megfizettünk azért, hogy bezárt a bazár.
Ha úgy érzed: vége, leterülsz a földre,
Mert belekerülsz az ördögi körbe.
Meg vagy törve, meg vagy gyötörve.
Nem tudsz belenézni többé a tükörbe.
Refrén
/Titus Cassius/
Én vagyok a búcsú, én vagyok a feledés.
Fájdalom a halál, és fájdalom a születés.
A házfalakra löketem a szövegem.
Eltűnök innen, nem látsz többet, öregem.
Megszoktam már, de néha kicsit fáj még,
Hogy az emberek között én vagyok az árnyék.
Aki a bűnben fogant, és nem kapott, csak keveset,
És elvállalta a megbélyegzett szerepet.
Mert rossz voltam mindig, az utcák kölyke.
Aki egy utat járt csak körbe és körbe.
Tévedés volt a világgal a harcom.
Feladok mindent, el kell innen húznom.
Aki testvérem volt, most már csak egy idegen,
Mert átok ül a szívemen, és nem létezik kegyelem,
Mert elfogyott a türelem, s itt már nincsen hitelem.
Ismeretlen katona: ez volt itt a szerepem.
Refrén
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
