|
|
|
| Előadó: | No Thanx |
|---|---|
| Album: | Egy másik nemzedék |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:05 |
| Szövegírók: |
Orbán Tamás |
|
Szabó Péter |
|
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod, ilyen az élet!
Akarhatsz jót meg szépet,
de amit rád szabtak az ősök rég,
azzal kell most beérned!
Pedig már tombol benned,
nem itt kéne lenned,
valami láncok nélküli világban
kell a gépet letenned.
Nagyon várok én is már a napra,
mikor az élet majd megadja
a zöld jelzést, mire elstartolhatok!
ANNYIT KÉREK CSAK, AMI JÁR,
AMIKOR TÖBBÉ NINCS HATÁR!
MIKOR SZABADON ÉLEK ÁT
MINDEN NAPOT ÉS ÉJSZAKÁT!
ANNYIT KÉREK CSAK, AMI JÁR,
AHOL MINDIG AZ ÉLET VÁR,
ÉS NINCS, MI VISSZARÁNT,
CSAKIS NAPOK ÉS ÉJSZAKÁK,
MERT CSAK MIÉNK A VILÁG!
Akinek szeme van, látja,
a kor a szemetet gyártja
miközben gépet gyúr az emberből,
ki csak a pénzt meg őt imádja.
Tudom, hogy Te is ezt érzed,
mikor a tévét nézed.
Valami nagy-nagy gáz van a világgal,
s ebből nem kell a részed!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
