|
|
|
| Előadó: | Egyéb szövegek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dave FMaN BaZsa |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bazsa Mc:
Pofonok az élettől, Nekem ezek jutottak.
’94-ben a könnyeim a földre hullottak,
igen, Apa,miattad a lelkem darabokban,
sok ember vigaszt ad,a tűz márcsak parázsként,
nyomokban hever.
Elmentél. Itt hagytál egy kisfiút,sok tervvel
csak bú maradt utánad,
Engem mért nem vittél el??
Ezt kérdezem magamtól,
a szívem szavakból,
mit akarok kérni, egy jobb korszaktól?
mikor apukám meghalt,a szemem láttára,
kimásztam volna a világból,
a repülésnek ez lett a hátránya.
rájöttem, nem látszok ki a hibától,
pedig emlékszem arra,hogy az egekben ketten repültünk
és csak pár bárányfelhő kúszott mellettünk,
apa és fia csak ketten mi ennek örültünk.
de most végleg elbúcsúzok,10 év után végleg,
remélem látlak még,remélem,tényleg!!
Dave:Bár elmondhatnám Neked,mennyire hiányzol,s hallhatnám a nevetésed,amikor velem játszol!!Kérlek nézz le rám,most téged idézlek könnyes szemmel,minden éjjel együtt nézzük,ahogy a hold felkel!!
Fman:Megígértem neked,hogy,majd ismernek Engem,
tisztelni fognak,csak olyat kell tennem,
ami ámító és számítható,
érte érem a polcomra állítható.
de nem vártál meg,a tűz kialudt végleg,
csak a fotóalbumban láthatlak téged!
lángra már soha többé nem kap a szél!
látom,ahogy a darabjait elfújja szél!!
a messziből ahol már,senki sem láthat,
arra hol egyetlen kázó sem árthat
és vágtat az idő,de mindenki várhat,
dolgoznom kell,míg a halál majd átad.
te is küzdöttél,ebben a nagy világban,
aztán elbúcsúztál,pár csokor virágban,
valaki ennyit ért, élt sokat nem kért
és akkor sem félt,mikor más útra tért!!
Dave: Bár elmondhatnám Neked,mennyire hiányzol,s hallhatnám a nevetésed,amikor velem játszol!! Kérlek nézz le rám,most téged idézlek könnyes szemmel,minden éjjel együtt nézzük,ahogy a hold felkel!!
Bazsa Mc: A sorokat az énemtől,
nem kérek semmit,az élettől.
mit várjak én a végzettől,a szenvedés az méreg,öl.
inkább egyedül nézek föl a kék égre.
hátha majd valaki egyszer sem állít félre,
de ha megteszi én akkor is bízok,majd a jóban,
talán egyszer megpillantom képed a csillagokban,
ott vagyok a nyomodban,emlékszem rád nyomokban,
de a halálod napján,tisztán felidézlek,
sokan bántottak,sértettek,simán elintéztek,
emlékszem arra a pillantra amikor elhagytál,
„Várj itt meg Bazsa!!”
jött a helikopter és felszáltál:’Szeretlek fiam!”
hangosan kiabáltál,de én aggódtam,tudtam,hogy
valami baj lesz,mint amikor egy embert ösztönösen féltesz!
a helikopter zuhan,mindenki pánikban,
én rohantam a roncshoz,ami lángra lobban..
ya, ya…
(ami lángra lobban…)
Dave:Bár elmondhatnám Neked,mennyire hiányzol,s hallhatnám a nevetésed,amikor velem játszol!!Kérlek nézz le rám,most téged idézlek könnyes szemmel,minden éjjel együtt nézzük,ahogy a hold felkel!!
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
