Brash:
Azt kérdezed mér' úgy változom, ahogy mások akarják?
Neked mér' a jobb kezem kell mikor mások a balt akarják?
Eltakarják arcom, a hazug világom, az útnak a végét nem látom
De talán jobb így...
Tudod élj csak a mának, persze ezt mondom mindenkinek,
De mikor otthon egyedül ülök és sírok, de mindegy kinek,
Akkor elgondolkozom, tényleg, miket csinálok,
Miket teszek, amiket én úgy látok normális dolgok,
Ezek csak foltok az életemen, pofonok minden másnap,
Csak hazudok magamnak, mikor próbálok megfelelni másnak,
Mint mikor meg kell állni a helyét egy ócska sztárnak...
Nem akarom, hogy ez legyen, egy világ omlik össze! Hé...
Megvolt a szár, de sajnos már nem köt össze
Döntsd el: mész vagy maradsz?! Barátként jössz-e?
Lehet ez így nem kell, talán majd máskor,
Várok türelmesen, de nem itt... Valahol máshol...
Mentha:
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Helyettem nem várhatom!
Helyettem nem várhatom!
Rf.: (2x)
Hogy más húzza meg a ravaszt helyettem, nem várhatom!
Te meg gondolkozz majd el a halálos ágyadon!
Hogy el sem köszönsz én azt sem bánom...
Most ébren vagyok vagy csak álmodom?
Mentha:
Ha kell mindent megteszek, könnyedén is, simán is,
De minek támadnék ellened, ha nem látok benned riválist?
Elkövetek rengeteg hibát is,
Nem mondok imát, se nem rakom össze kezeimet,
Inkább felvágom ereimet!
Sínhez kötözöm a testemet, ma este
Nincsenek csillogó rímeim csak befestettek
Feketére, csak készülök a saját temetésemre
A saját sírkövemre a nevemet is én vésem be...
Minek tapaszt tenni egy beszáradt sebre
Vagy egy bezárt ajtót feszegetni, mikor a kulcs a kezembe?
Földre száradt véremet az eső radírozza
Bőröm csiszolópapírként testemet polírozza,
Majd felnyitom a szemeimet és nem értem ezt,
Körül nézek és rájövök, hogy anyám sötét méhe ez,
Hát élet ez? Ha újra kezdődik vajon megérte ez?
Vajon megérdemlem ezt?
Mentha:
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Hogy más húzza meg a ravaszt...
Helyettem nem várhatom!
Helyettem nem várhatom!
Rf.: (2x)
Hogy más húzza meg a ravaszt helyettem, nem várhatom!
Te meg gondolkozz majd el a halálos ágyadon!
Hogy el sem köszönsz én azt sem bánom...
Most ébren vagyok vagy csak álmodom?
Brash:
Izzó vasként dobtam el magamtól az életet,
Hervadt virágként tapostam az énemet.
Nehezen olvasod, pedig te írtad soraim,
Nehezen viseled, de már látod poraim...
Mentha:
Kemény az élet, ha nincs miért, nem érdemes élned,
Ha nincs kiért, főleg ha senki sem ért meg,
Miért akarsz segíteni, ha senki sem kért meg?
Nézz a tükörbe és akit látsz, jól nézd meg!
Brash:
Izzó vasként dobtam el magamtól az életet,
Hervadt virágként tapostam az énemet.
Nehezen olvasod, pedig te írtad soraim,
Nehezen viseled, de már látod poraim...
Mentha:
Kemény az élet, ha nincs miért, nem érdemes élned,
Ha nincs kiért, főleg ha senki sem ért meg,
Miért akarsz segíteni, ha senki sem kért meg?
Nézz a tükörbe és akit látsz, jól nézd meg!
Az Obituary 40 éves múltjában többször járt már nálunk, legutóbb tavaly a Sepultura vendégeként léptek színpadra, hogy velőt rázó dalaikkal megmozgassák a magyar közönséget. Július 30-án azonban ismét visszatérnek, hogy a Dürer Kert nagytermében adjanak felejthetetlen koncertet.
Az Obituary már 1984-ben füstbombákkal várta a közönséget a koncertjén
Az Obituary 1984-ben alakult Executioner néven. A helyi tampai bandák, mint a Nasty Savage és a Savatage, valamint a korai Metallica és Slayer hatására a Tardy fivérek a garázsukban zenekart alapítottak, majd korán színpadra is léptek. Bár a tagok többsége még fiatalkorú volt, a koncerteken már ekkor is érett előadással, dobemelvényekkel, füstbombákkal várták a közönséget.
A zenekar azóta sem adott lejjebb az élő fellépések hangulatából
Akik követik a munkásságukat tudhatják, hogy soha nem kell félgőzre és visszafogottságra számítani egy Obituary műsor közben. Sosem hajszolták az elismeréseket vagy a közösségi média népszerűségét, és sosem törődtek a trendekkel.
11 stúdióalbumon és számtalan koncerten vannak túl, mégis
megmaradtak a gyökereiknél: az emberileg elképzelhető legdurvább zenék egyikét játsszák és ezzel világszerte hűséges rajongótábort építettek.
A 2017-ben kiadott Obituary self-titled lemezük akkor jelent meg mikor a death metal épp reneszánszát élte és ennek köszönhetően a régi rajongók mellett újak is felfedezték, milyen erő lakik a zenekarban. Ennek bizonyítéka volt például a Slayerrel közös európai turné is.
A zenekar 2023-ban újabb lemezt jelentetett meg, a A Dying of Everything mindent hoz, amit az Obituarytól elvárhatunk: thrash („Barely Alive”), groove („The Wrong Time”, „My Will to Live”) és a mindent lehengerlő hangulat is ott van a dalokban.
A zenekar kötődése Magyarországhoz nemcsak a korábban itt megtartott koncertek miatt erős, hanem a Gróf Balázs által nekik gyártott videoklipek is segítik, hogy a banda biztosan jó szájízzel, erős műsorral érkezzen Budapestre.
A hazai közönség az Obituary által teremtett atmoszférából már többször részesült, de a legutolsó lemez dalai július 30-án kapnak igazán teret, hiszen ezúttal egy headliner bulival vár mindenkit a Dürer Kertben a zenekar.
Fotók: Obituary x Live Nation Magyarország