|
|
|
| Előadó: | SP Éder Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Speedy SP Éder Krisztián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/SP/
Sokszor nincsenek válaszok sokszor csak kérdezek,
az emlékeimben kutatva nem értem miért ezek a sémák
mikor már elmúltak mikor már felnőttem
mikor az élt ami hazugság végig csak álmokat szőttem,
eltakarod a torz arcom legalább nem látják, hogy sírok
amikor félek a sötétben olyan vagyok mint a fakírok
lehet, hogy alszom már, lehet a gyertya égett el,
ha majd üvöltök álmomban kérlek, hogy ébressz fel
temet a múltam látom a jövőm látom a gyermekkorom,
hogy még nincsenek problémák mert amíg apám kezét fogom,
hogy nem számít a külső hogy még hiszek a csodákban
összeomlott egy világ bennem egymagam ülök a szobában,
csalódtam benned élet, máshogy képzeltem el
amikor kellett volna hát miért nem keltem fel?
nem hiszek a sorsban biztos csak egy véletlen,
hogyha már nem szeretnék élni akkor a késem életlen,
azt mondják fakók az emlékek akkor én miért látok tisztán
mond én miért töröm magam egy régen kivágott cisztán?
hogy végre ébredj fel ha nincsenek segítő kezek
sokszor nincsenek válaszok sokszor csak kérdezek.
Refrén(2x)
hiába nézek nem látok folyton rám törnek az emlékek
ennyit a múltról nem hiszek a téveszméknek ,
álomba ringat egy gyermekkori látomás
eljön talán az utolsó állomás.
/Zsuzs/
Én azt gondoltam, hogy az enyém lehet
ahova rakhatom az összes emlékemet,
mindent ami jó volt és megbántam
amit megtettem vagy elmulasztottam
hiszen emlékből volt már épp elég,
álltam már sziklának tetején
és feküdtem a mélységben
ahonnan nem húzhatott ki senki sem,
hát érezd már ettől nem menekülsz
ezek a kis kockák amikből te is összegyűlsz
és együtt adják az érzelmet,
azt az érzetet hogy ebből elég lesz
ebben nem hiszek ezt már nem bánom,
ez már nem zavar hát nem is kívánom,
hogy bármi ami véget ért visszatérjen.
Refrén(2x)
hiába nézek nem látok folyton rám törnek az emlékek
ennyit a múltról nem hiszek a téveszméknek,
álomba ringat egy gyermekkori látomás
eljön talán az utolsó állomás.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
