|
|
|
RÉKA:
Győztél, uram, atyám felett,
Ki sötét vihart kavart ellened.
Fény és dicsőség a neved,
De ne gyűlöld a legyőzötteket!
Halld meg uram a kérésem,
Halott atyám add ki nékem!
Hadd temessem el a földbe,
Nyugodjék békétlen lelke!
Légy az igaz, megértő urunk,
Ha már e földön szolgáid vagyunk,
Nyújts vigaszt a szenvedőknek,
Bocsáss meg a vétkezőknek!
ISTVÁN:
Ne félj, a kérésed nem szégyened,
A hangod a szívemhez szól.
RÉKA:
Jó uram, a szívem tiéd,
A szív a szívnek így válaszol.
SAROLT:
Mit nem képzelsz, balga lányom,
kérésed már árulás!
Hitszegőknek itt a földön
megbocsátni nem szokás.
Koppány testét felnégyeljük,
s várainkra tűzzük fel.
Ez legyen a lázadóknak
mindörökre intő jel!
Pusztulj vagy meghalsz!
TÖMEG:
Felnégyelni! 8x
HONT:
Így jár az mind, ki lázadni mer
Konok fejükre keményen sújt le kardunk.
PÁZMÁNY:
Kell az erő, hogy lássa a nép
Nincs itt már kec-mec,
elnézés nem lesz nálunk
TÖMEG:
Felnégyelni! 4x
SAROLT:
István fiam, nincs más választás
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni végre
Rendet kell tenni, rendnek kell lenni nálunk.
ISTVÁN:
Hagyjatok magamra
Távozzon mindenki el!
