Előadó: | Záray Márta |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Brand István |
Hajdú Júlia |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Egy bolondos könnycsepp,
kis hóbortos könnycsepp,
mely szememre fátyolt borít.
Jaj, ne értsed félre,
hisz oly jó, hogy végre
a karod úgy hozzád szorít.
E könnycsepp nem bánat,
az örömtől támadt,
mert csókolja számat a szád.
Hát nézz a szemembe,
és meglátod benne
a mosolyt a könnyeken át.
Nagyon fájt, mikor elmentél tőlem,
sokáig azt hittem, ezt túl nem élem.
Megtudtam, mikor a fájdalom ért,
mit jelent szenvedni valakiért.
Oly sivár volt minden,
és hasztalan hittem,
hogy holnap már nem lesz nehéz.
Az ablaknál álltam
és mindegyre vártam,
hogy egyszer csak majd visszatérsz.
Jaj, nem könnyű, hidd el,
így megcsúfolt hittel,
ha valaki csak visszanéz.
Ott minden kis zugban
száz emlékre bukkan,
és minden a könnyekbe vész.
Látod, most is még kicsordul könnyem.
Hidd el, a mosolygás nem megy oly könnyen.
Ennyi sok fájdalmas bánat után,
most már majd jó lesz, csak ölelj most át.
Egy bolondos könnycsepp,
kis hóbortos könnycsepp,
mely szememre fátyolt borít.
Jaj, ne értsed félre,
hisz oly jó, hogy végre
a karod úgy hozzád szorít.
E könnycsepp nem bánat,
az örömtől támadt,
mert csókolja számat a szád.
Hát nézz a szemembe,
és meglátod benne
a mosolyt a könnyeken át.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.