|
|
|
| Előadó: | Irigy Hónaljmirigy |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sipos Péter Sipos Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Paródia |
| Címkék: | Keressük! |
Jó estét kívánok!
Szerkesztőségünk birtokába jutott egy hangfelvétel,
mely az Irigy hónaljmirigy zártkörű megbeszéléséről
került ki.
A felvételen a zenekar egyik tagja beszél meglepő
őszinteséggel az együttes elmúlt időszakáról.
A felvételen hallható trágár kifejezésekért elnézést
kérünk.
Amit ki lehetett parodizálni az elmúlt 16 évben, azt
megtettük.
Lehettünk volna normális zenekar is, de nem lettünk.
Azért nem, mer elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.
Európában ilyen böszmeséget még együttes nem
csinált, mint amit mi csináltunk.
Nyilvánvalóan végig hülyültük az elmúlt 16 évet.
Teljesen világos volt, hogy amit csináltunk, az nem
normális.
Az utóbbi négy évben nem készült rólunk olyan fotó,
amire büszkék lehetünk.
Ha el kell számolni az országnak, hogy eddig mit
csináltunk, akkor mit mondunk?
Majdnem beledöglöttünk, hogy az utóbbi másfél
évben nem dolgoztunk fel egyetlen Balázs Pali
számot sem.
Ehelyett buliztunk reggel, délben, meg este.
Lehet még itt egy kicsit tesze-toszáskodni.
De nem sokat!
Lesznek más parodisták, gyerekek! Igen, lesznek!
Lesznek koncertek is! Lesznek!
Meg lehet őket nézni! De előbb-utóbb megunják és
hazamennek.
Én azt mondom, hogy vegyen mindenki Mirigy-lemezt,
és igyon k*rva sok bort.
Vagy tovább csináljuk, van hozzá nyolc emberünk,
vagy mehetünk vissza autófényezőnek.
De ez az ország megérdemli, meg mi magunk is,
hogy tovább csináljuk.
Szóval azt tudom nektek mondani, hogy ne álljunk
meg, csináljuk!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
