|
|
|
| Előadó: | Elleborum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Átölelhet a magány, hisz te is szebb napokat láttál
Lépd át nyugodtan a korlátokat, nem vagy több egyszerű bábnál
Kinéztek maguknak odafenn, egész nap változik színed
Engedj be s te is beengedtetsz, csak ne legyen kőből a szíved
Még gondolat sem voltál, mikor ő már tudta
Gyorsítva éled életed, kapkodva és futva
De az út szélénél néha-néha, néha meg-megállva
Nem a torkod kap vizet, csak a kezed kulcsolod imára
Megragadott a pillanat, ebből már nem szabadulhatsz
Messze van még a hazai part, hisz az Óperencián túl laksz
Lepereg előtted életed, mint homokszem lábfejedről
De megragadt benned a pillanat s már nem szabadulhatsz ebből
Nem
Már nem
Már nem szabadulhatsz
Már nem szabadulhatsz
Mert
Fel-feldobott kő vagy, visszazuhansz a földre
Zivatar után vagy faág, lebegsz félig letörve
Te vagy az élet sója, csíped a világ szemét
Mely rajtad pihen tétlen, s miattad veszti eszét
Segíts magadon, kérlek, s megsegít az Isten
Nincs már fegyvered, egy árva szavad sincsen
De mégis van, ajándékba kaptad ezt a hármat
Hogy köszönöm, szeretlek, bocsánat
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
