Előadó: | FankaDeli |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Kezemben a whiskym, előttem a mikrofon,
körülöttem barátok ez itt Wanted az otthonom,
ahogy a Zoli mondta én is gyorssávban élek,
és ha beüt a balhé, semmi nem véd meg téged,
de most felejts el mindent engedd el magad, csak nézz rám,
mert hiába szar a világ a magamfajta vidám,
hiszen itt van a Norbi, itt van a Gyuri,
itt van a Szekrény, itt van az Ári,
itt van a Tibi a Maxim az Angel
itt van a Gabesz nameg még négy sör.
te is itt vagy bébi tudod tetszel nekem,
szeretem, ha a fajtádat heccelhetem,
ha neked pénz kell tőlem megkapod;
elcsábít az alakod,
minden a tiéd lesz,
csak mondd milyen sorrendben akarod
édes ez a hely vanília füstben úszik
érzem az ördög ma este bennem nem alszik
ez a Fankadeli jazz ami körülölel téged
a legfinomabb érzés ami valaha elérhet
Refrén 2x:
túl rövid az élet és néha attól félek,
hogy elszalad előttem és hiába kérek
csak mégy egy percet a világtól
mert talán nem láttam a szépet a hibáktól..
kérlek ne haragudj rám, bármit is tettem
hiszen itt van a kép előttem mikor ott feküdtünk ketten
a Hold alatt is miénk volt az éjszaka
hidd el, nekem fontos dolog a vér szava
az soha nem válik vízzé, az vezet az utamon,
amit a szüleimtől kaptam és itt a remek alkalom,
hogy egy pillanatra megértsd a célom nem is bonyolult,
átéltem már pár dolgot sok vidámat és szomorút,
és valami azt súgja, itt bennt csak egy perc az élet,
nehogy túl késő legyen, mikor végre megérted,
itt az idő, ha szeretsz valakit mondd meg neki,
mert a sorsod helyetted nem beszél simán eltemeti,
azt amit talán egy életen át vártál,
és egyszer majd mikor az utad végénél állnál,
könnyes lesz a szemed és a szíved nagyon fáj,
ezért mondom egyre vigyázz a sorsra ne várj..
Refrén 2x:
túl rövid az élet és néha attól félek,
hogy elszalad előttem és hiába kérek
csak mégy egy percet a világtól
mert talán nem láttam a szépet a hibáktól..
8x:
Csak egy perc az élet
Refrén 2x:
túl rövid az élet és néha attól félek,
hogy elszalad előttem és hiába kérek
csak mégy egy percet a világtól
mert talán nem láttam a szépet a hibáktól
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana