Előadó: | Kalapács |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Kalapács József Paksi Endre Csillag Endre Mirkovics Gábor |
Kalapács József Paksi Endre Csillag Endre |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Egy bolgár polgár, s egy nagydarab
arab dollárt váltanak
Egy angol fontol, forintra vált
a fontról és jól betankol
magyar borból
Egy zömök török egy örményre
röhög, drachmát számol egy görög
Egy gonosz orosz nem oszt,
nem szoroz, vitát okoz,
nem szaroz, géppisztolyoz
Ragyog a nap a Vörösmarty téren
minden jó, minden nagyon rendben
A Váci utca fürdik most a fényben
milyen szép el sem hiszem
Biznisz folyik földön és égen
minden jó, minden nagyon rendben
A pénz szaga szétárad a téren
Milyen szép, el sem hiszem
Cséndzs mani, utcai dzsungel
Cséndsz mani, modern bábel
Cséndzs mani, zajlik az élet
Cséndzs mani, csak nézek én,
mind moziban egy furcsa filmet
Egy bánatos albán, s egy robosztus
román osztozik lengyel vodkán
Mint a hiúz, úgy les egy grúz vevőjére,
akit lenyúz és bő hasznot húz
Nem kell a duma, se rubel se leva,
legjobb márka a márka
Atomfegyver, autó, ékszer
készpénzért kábszer, lőszer
óvszer, gyógyszer
Ragyog a nap a Vörösmarty téren
minen jó, minden nagyon rendben
A Váci utca fürdik most a fényben
milyen szép el sem hiszem
Biznisz folyik földön és égen
minden jó, minden nagyon rendben
A pénz szaga szétárad a téren
milyen szép, el sem hiszem
Cséndzs mani, utcai dzsungel
Cséndsz mani, modern bábel
Cséndzs mani, zajlik az élet
Cséndzs mani, csak nézek én,
mind moziban egy furcsa filmet
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park