|
|
|
| Előadó: | Csákányi László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Garai Imre |
|
Garai Imre |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | Keressük! |
1. Fényes lett a nagy porond, a néző mind kacag,
Itt a cirkusz víg bohóca, mily furcsán szalad.
Páholyában orvos ül, a nagy lélekbúvár,
Őszes hajú, szemüveges hírneves tanár.
Lám az orvos halvány képe rögtön felvidul,
Sápadt arca, mint a rózsa, úgy nekipirul,
Mert a bohóc minden lépte oly kacagtató,
Zöld a haja, rőt az orra, hangja daloló:
Refrén: Én vagyok Muki, az énekes bohóc,
Potrohom duci, a bajszom sárga kóc.
Én vagyok Muki, kit nője elhagyott,
Elment a "Nyuszi", most boldogabb vagyok.
De jó, hogy már nem untat,
Minden ujjamra találok öt újat.
Én vagyok Muki, a kis cukorfalat,
Hölgyek, csak sorba, a szívem már szabad.
2. Két napig a híres orvos csak Mukin nevet,
Közben írja szorgalmasan a recepteket.
Aztán így szól: Kár a brómért, nem sokat segít,
S invitálja a cirkuszba pácienseit.
Nemsokára orvosunk és egy tucat beteg
Orvosságként váltja meg a cirkuszjegyeket.
Professzorunk nem tévedett, remek a hatás:
Muki dalol, a sok beteg csupa kacagás:
Refrén: Én vagyok Muki,...
3. Tanárunkhoz nemsokára jött egy új beteg,
Panaszkodott: "Szédülök, óh jaj, ez mi lehet?
Igaz, hogy a feleségem rútul elhagyott,
S a világon olyan nagyon egyedül vagyok."
Mosolyog a tanár szeme cvikkere alól:
"Menjen csak a cirkuszba, hisz ott Muki dalol,
Hallgassa meg, felvidul és nem lesz majd beteg!"
Ám a férfi könnyes szemmel mondja: nem lehet (hisz)
Refrén: Én vagyok Muki, az énekes bohóc,
Potrohom duci, a bajszom sárga kóc.
Én vagyok Muki, kit nője elhagyott,
Elment a "Nyuszi", most már minek vagyok?!
Tanár úr, most bevallom:
Minden szavam hazugság a porondon.
Elment a Nyuszi és könnyes lett a kóc,
Én vagyok Muki, az énekes bohóc.
Az Obituary 40 éves múltjában többször járt már nálunk, legutóbb tavaly a Sepultura vendégeként léptek színpadra, hogy velőt rázó dalaikkal megmozgassák a magyar közönséget. Július 30-án azonban ismét visszatérnek, hogy a Dürer Kert nagytermében adjanak felejthetetlen koncertet.
Az Obituary már 1984-ben füstbombákkal várta a közönséget a koncertjén
Az Obituary 1984-ben alakult Executioner néven. A helyi tampai bandák, mint a Nasty Savage és a Savatage, valamint a korai Metallica és Slayer hatására a Tardy fivérek a garázsukban zenekart alapítottak, majd korán színpadra is léptek. Bár a tagok többsége még fiatalkorú volt, a koncerteken már ekkor is érett előadással, dobemelvényekkel, füstbombákkal várták a közönséget.
A zenekar azóta sem adott lejjebb az élő fellépések hangulatából
Akik követik a munkásságukat tudhatják, hogy soha nem kell félgőzre és visszafogottságra számítani egy Obituary műsor közben. Sosem hajszolták az elismeréseket vagy a közösségi média népszerűségét, és sosem törődtek a trendekkel.
11 stúdióalbumon és számtalan koncerten vannak túl, mégis
megmaradtak a gyökereiknél: az emberileg elképzelhető legdurvább zenék egyikét játsszák és ezzel világszerte hűséges rajongótábort építettek.
A 2017-ben kiadott Obituary self-titled lemezük akkor jelent meg mikor a death metal épp reneszánszát élte és ennek köszönhetően a régi rajongók mellett újak is felfedezték, milyen erő lakik a zenekarban. Ennek bizonyítéka volt például a Slayerrel közös európai turné is.
A zenekar 2023-ban újabb lemezt jelentetett meg, a A Dying of Everything mindent hoz, amit az Obituarytól elvárhatunk: thrash („Barely Alive”), groove („The Wrong Time”, „My Will to Live”) és a mindent lehengerlő hangulat is ott van a dalokban.
A zenekar kötődése Magyarországhoz nemcsak a korábban itt megtartott koncertek miatt erős, hanem a Gróf Balázs által nekik gyártott videoklipek is segítik, hogy a banda biztosan jó szájízzel, erős műsorral érkezzen Budapestre.
A hazai közönség az Obituary által teremtett atmoszférából már többször részesült, de a legutolsó lemez dalai július 30-án kapnak igazán teret, hiszen ezúttal egy headliner bulival vár mindenkit a Dürer Kertben a zenekar.
Fotók: Obituary x Live Nation Magyarország
