|
|
|
| Előadó: | Csákányi László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Garai Imre |
|
Garai Imre |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | Keressük! |
1. Fényes lett a nagy porond, a néző mind kacag,
Itt a cirkusz víg bohóca, mily furcsán szalad.
Páholyában orvos ül, a nagy lélekbúvár,
Őszes hajú, szemüveges hírneves tanár.
Lám az orvos halvány képe rögtön felvidul,
Sápadt arca, mint a rózsa, úgy nekipirul,
Mert a bohóc minden lépte oly kacagtató,
Zöld a haja, rőt az orra, hangja daloló:
Refrén: Én vagyok Muki, az énekes bohóc,
Potrohom duci, a bajszom sárga kóc.
Én vagyok Muki, kit nője elhagyott,
Elment a "Nyuszi", most boldogabb vagyok.
De jó, hogy már nem untat,
Minden ujjamra találok öt újat.
Én vagyok Muki, a kis cukorfalat,
Hölgyek, csak sorba, a szívem már szabad.
2. Két napig a híres orvos csak Mukin nevet,
Közben írja szorgalmasan a recepteket.
Aztán így szól: Kár a brómért, nem sokat segít,
S invitálja a cirkuszba pácienseit.
Nemsokára orvosunk és egy tucat beteg
Orvosságként váltja meg a cirkuszjegyeket.
Professzorunk nem tévedett, remek a hatás:
Muki dalol, a sok beteg csupa kacagás:
Refrén: Én vagyok Muki,...
3. Tanárunkhoz nemsokára jött egy új beteg,
Panaszkodott: "Szédülök, óh jaj, ez mi lehet?
Igaz, hogy a feleségem rútul elhagyott,
S a világon olyan nagyon egyedül vagyok."
Mosolyog a tanár szeme cvikkere alól:
"Menjen csak a cirkuszba, hisz ott Muki dalol,
Hallgassa meg, felvidul és nem lesz majd beteg!"
Ám a férfi könnyes szemmel mondja: nem lehet (hisz)
Refrén: Én vagyok Muki, az énekes bohóc,
Potrohom duci, a bajszom sárga kóc.
Én vagyok Muki, kit nője elhagyott,
Elment a "Nyuszi", most már minek vagyok?!
Tanár úr, most bevallom:
Minden szavam hazugság a porondon.
Elment a Nyuszi és könnyes lett a kóc,
Én vagyok Muki, az énekes bohóc.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
