|
|
|
| Előadó: | János Vitéz (daljáték) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Heltai Jenő Bakonyi Károly |
|
Kacsóh Pongrác |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | daljáték |
| Címkék: | Keressük! |
(Mindenki:) Mily csapás, mily szörnyű kár, vége a vetésnek.
És a nyáj is messze jár, százfelé elszéledt.
Futkos árkon-bokron át, kergeti mihaszna.
Bottal üti a nyomát, búvában gazda.
Szedte-vette, majd ki tette,
Ezt a bűnt ki cselekedte.
Soha ilyen szörnyű kár, meg kell fogni a betyárt.
Had lakoljon érte beste lelke.
(Mostoha:) Mindennek az oka Jancsi, a szerelmes bojtár,
Ő nyájjal nem törődött, bárcsak elvinné az ördög,
Mert azt tudjuk hol jár.
(Csősz:) Nem vigyázott, ahogy kellett adta-teremtette.
Kakas tépje meg a máját, húgom asszony Ilsukáját,
Vígan ölelgette.
(Mindenki:) Nem is tűrjük ezt tovább, mi egy percig se várunk,
Térítse meg gaz bojtárja, szörnyűséges kárunk.
(Gazda 1:) Nagy eset, nagy eset, nekem jaj megesett,
Milyen kár, szenvedés, oda lett a vetés.
Oda van a búza, oda van a zab, nincs aki nálam boldogtalanabb.
(Gazda 2:) Nagy eset, nagy eset, nekem, jaj megesett.
Szólni már, nem tudok, nyájammal szétfutott.
Odavan a birka, odavan a juh, sorsom, a sorsom, jaj de szomorú.
(Mindenki:) Nagy eset, nagy eset, nekik jaj megesett.
Milyen kár, szenvedés, most se nyáj, se vetés.
Odavan a búza, odavan a juh,
Sorsuk, a sorsunk, jaj de szomorú.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
