|
|
|
| Előadó: | Reality Cream Team |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(CJ)
Holdfényben úsznak az árnyak
Az éjszakában a csillagok várnak
Mellettem az ágyon az életem értelme
Csak csendben nézem, fel ne ébredjen
Fáradt fejem lehajtom és elmerengek
A másodpercek ilyenkor gyorsan telnek
Ahogy halad az idő, mi is felnövünk
Egyszer eltávozunk, vissza nem jövünk
Mint egy hullócsillag az égen
A lángolás után kialszik szépen
Hírtelen elrohannak velünk az évek
Észre sem vesszük és elér a végzet - én félek
Az nem lehet, hogy elmúlik minden földi csoda
Minden, ami szép az nem veszhet oda
A sors akaratát felülbírálja a karma
És úgy kell tennünk, mintha nem zavarna
(yoda2k)
De érezzük, hogy fáj, mikor az utcára kilépünk
És a legelső szembejövő arcába nézünk
Nem látunk már fényt, csak haragot és kínt
Az ember elpusztít mindent, ami körbeveszi kint
A világban. Lassan elpusztítja magát
Mindenki ellenség, nincs egy igaz barát (barát)
Mondják, minden dolgot a nép nevében tesznek
De a nép ellen teszik. Becsapnak. Körbevesznek.
A falak hol állnak, elnyomják a jellemünk
Harcolnánk, de nem tudjuk, hogy ki van ellenünk
De mi csak annyit látunk, hogy a gonosz jön felénk
A nappalunkat elvették, de az éjszaka a miénk
Hosszú útnak indulunk, nem követjük a végzetet
És szeretnénk megkeresni újra azt az életet
Ami szép volt, de más ma már a nézet
S mindegy, mit teszünk, a végzet utolér majd minket
(Noryka)
Minden percben érzem, lüktet
Minden percben érzem, ahogy éget
Valami kell még, ilyen az élet
Mégis elér minket a végzet
Álmok közt élünk, ahol szebbet remélünk
Tetteinkkel, vágyainkkal csak jóra törekszünk
Olyan messze jársz, olyan távol állsz. Már csak fájdalmat érzek.
Napról napra minden dolgot egyre szürkébben nézek.
Refr:
Mikor senki nem bízik benned
Mikor nem számítasz senkinek
Mikor érzed, hogy nem adnod kell, hanem mástól elvenned
Akkor se mondd soha, hogy nem hiszel
(Addamz)
A pokolba születtünk, a mélybe köpött az élet
Gyerekként tudtuk már, hogy egyszer elér majd a végzet
Ami alól senki nem menekül, hiába is akar
A rossz mindenkit megszerez és mindenkit betakar
Lassan kezdtünk felnőni, de nem volt semmire lóvé
Itt a pénz az úr. Ha van elég, akkor te leszel a góré
Mi csak lógtunk lenn a téren, napról napra éltünk
Ha kellett valami, elloptuk. És senkitől sem kértünk
De változtak az idők, rosszabb lett a helyzet
Most már minden ember lenéz minket és elég gyakran megvet
Ha itt élsz köztünk, a gondok tönkreteszik az életed
Van aki túléli és hidd el, van, aki néha felnevet
De látja már a jövőt, amit senki nem látott
És felépít magában egy biztosabb világot
Ha már eltűnt a fény, a sötétben kinyitja a szemét
Felnéz az égre, letérdel, összeteszi a kezét
(Jossa)
Hogy mi az a végzet, nem tudom! De a kört én is lefutom
Nem bújok ki alóla, menekülőre nem fogom
Csak az a nagy rokkan, aki megmondja, mi legyen
Mikor ér utol a bűn vagy a kegyelem
A fegyelem az megvan, de túl kevés a lét
Hogy ezt az egész világot megértsd
Mert én is vagyok bizonytalan néha. Szenvedő alany
És nem tudom, meddig bírja még a lovam
A látásom sem a régi. Csak egy égi segítség,
Amitől eltűnhet arcomról a veríték
Nem léphetünk le a végzet elől,
Mert a végzet elér, onnan a sötét felől
Refr x 2
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
