|
|
|
| Előadó: | Wattamen |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Simon Vilmos Simon Virág Éva Miklós Ottó Salamon Gábor Simon Vilmos István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gyönyörű Budapest a világon egyedül,
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben
Gyönyörű Budapest a világon egyedül,
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
