|
|
|
Az életnek indultam, de úgy vélem csak álmodunk
egy kód az agyban, mi vezérli a háborút
amit a test folytat a háztömbökkel,neked is jönnöd kell
irány a pokol, akitől tudsz köszönj el,de
kell egy közös jel,egy olyan célfelé
ahol a távozás szerepe váltja fel az érkezést
érre kést, kulcsra zárva titokban
a betonban egy szív dobban, ledobtam
magamról ami feszített, majd kimondtam
a fentinek, hogy tudom, hogy a halál lesz mi elrepít
és alkoholos filctollal húzom át,
az isten terveit, mennybe hív,
de a pokol jobban ösztönöz,
azt isten pénzt ad, az ördög jobban könyörög,hogy
légy a barátja, mert az élet nem old meg mást
csak halmozódik minden,közben revolvert ránt
az isten, hogy végezzen magával meg veled
tudva, hogy a következő álmodban a tudat az ellenfeled,de
tedd félre, próbáld megérteni a zárszómat
százszónak is egy a vége, ez nem támasz
a pokolban húzom fel a fehér zászlómat,na válassz
ördög vagy isten? a szememben pokol,
menyország a szívben, minden darab pótol
egy olyan álom részletet, ami ösztönöz hogy írj tovább
ha nem tetszik amit látsz, te kidobnád?
vagy élnél mellette, tégy akármit én félek
azt hittem, hogy álmodtam, de rájöttem, hogy élek...
régebben, mindig azt reméltem,
hogy megértem, miért nem értem,de mára
csak egy húzzá kérlek, te is csak akkor mászol rám
hogy ha a kurvám részeg, és ha bután nézek
akkor biztos, átszakítom a célszalagot
egy dobogón fogom üvölteni, hogy én csak fényt akarok
álmodd az életed,ez menyország vagy pokol?
egy megoldás a szóbol,köszi...sok volt már a jóbol...
újra magam előtt állok,
reméltem, hogy kiadhatom magamból
amitől fáj, amitől talán egyszer végre
ugyanaz maradok,
mint ami voltam,
a parafa táblára a szívemet tűzöm fel
utána ülnöm kell,
hogy végre megnyugodjak
bekötöm a cipőfűzőmet,
hogy minél nagyobbat ugorjak, bele
az eresz csatornába,
amiben a könnycseppeken
utazhatok,
könnyebb neked
még is újat hagyok,
többen lesznek,
kik tudják,
hogy a szivárvány,
minden esőben újra ragyog,de
a halál leendő rokonaként, hordok
esernyőt koronaként, majd
eljátszom amit tudtam, egy orgona részt
az akvinkumban, csupán
a tegnapból tanulva,
adtam egy árnyék szavára
az életemet tettem fel,
arra az egyetlen gyász-éjszakára,
és gondoltam csókkal távozok
a haláltól, mindez árva szándék
ami úgy ömlik össze bennem,
mint egy várban a kártyajáték,
ez talán úgy működhet, hogy a tömmeggel elvegyülnék
és meggyónnám minden bűnőmet,
majd egy gyors elme trükként,
eltűnnék,vagy tovább szállnék egy könnycseppel
mint a cigi ami körbemegy,
szerteszórom a parazsat,
az asztalra csapva kiabálom,
hogy aki velem jött csak az maradhat,de
előttem bevillan egy életkép, amin már
a lelkem is csak félrelép, egy olyan célfelé
ahol már, csak a véletlen mi motivál
tudom, minden szó hibás,csak bort igyál
mert az nem jön ki a lelkünkből,óvatos tanulság
jobb ha úgy ülsz a vécére,
hogy melletted van újság, talán
így gondolat terelőként, megáld minket a szerető lét
és egy kósza gondolattal
markoljuk meg a szartenger evezőjét
szerinted, halál mennyire életszerű?
egy olyan kérdés a válasz, ami kettőnket éget belül
tudod, látom a jővömet,
ahogy a lányom a térdemre ül
és a fülébe súgom,
hogy te is meghalsz egy éven belül,
majd egy angyal leszel az álomból,
kivel együtt égünk,
egy olyan helyen,
ahol már többet nem kopog a léptünk,
csak a folyosó vége veri vissza,
mintha tükröződne,
a fal játszik veled, és mohón vesz üldözőbe
nem hagy pihenni,
nem ad levegőt a megállóknál
egy olyan pillanat ez,
amit már rég megálmodtál....
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
