|
|
|
minden elmúlik, saját hamvába hervad a rózsa...
vörös port szórva a tájra,ránt magával a porba,tudom hogy
nem kell megsúgnom, hogy mi késztett írásra
mert már próbálsz megérteni, próbálsz nyitni felém...
én rátok zárom rácsom, érzéki fogócska egy börtönben,
ahol az én pisztolyomat te, a tiédet én töltöm meg,
kölcsönös a szeretet, pedig te csak hallasz, én látlak
te vakon célzol, én pedig tudom, hogy úgy is eltalállak, mert
téged megfog egy hang, engem összezavar a világ, a tükör
a sors, az élet, a kód, a halál, egy szó maga a végzet,
gyere és értsd meg...
hogy ez több mint pár sor, nem az vagy kinek látszol
nem a parkett számít, hanem hogy ki kivel táncol..
pedig a szirmok elszórva, a parkett szélén gyászolnak
köszönnek a perceknek, mik elhagyva álmodnak...
én köszönök az álmomnak, hogy már szart se ér...
csak ülök és várok,próbálok szembe nézni a ténnyel
hogy eltiport az élet, és megkell küzdenem a fénnyel
mi ívet fon az élet hálójába,közös cél a tiszta hallójárat
meg az érzés ami összeköt, nem vagyunk összetört lelkek,
elkelt, a sír bolt, gondoltam elferdítem a síkot
aztán majd évek múltán húzhatok pár csíkot, a szobám falára
ez az élet felára,
a bizalom ösztönöz, hogy magamra húzzam az öltönyöm
majd én leszek ki belátja,az életem az ördögöm
a szabadság az istenem mi vezet,irányt mutat a kutad
mától a híd ad utat, a következő ugráshoz...
majd holnap hív a tudat, hogy küldjek egy smst a lelkemnek..
mert elhagytam a metrón,gyakran úgy érzem, hogy nem kellek
senkinek, gyerünk...indulok és megkereslek...
mikor rád találok, melletted barátok kik elestek,
csak te maradtál életben, majd ledőlve nézed hogy elhagy a rózsa
rájössz hogy hinni kéne a szóba,
nézni a szirmokat..mik elszállnak hervadtan szórva...
yo..mik elszállnak hervadtan szórva...
ha elszállnak a szirmok, nekem csak a toll marad
egy szakadt füzet...meg a könnyes oldalak
és egy sárga ceruza, plusz egy remegő kéz...
és egy ablak a pokolba, ahová a temető néz...
ahol hervadó rózsák, saját hamvukba olvadnak
mert lángol a szírteken, menyország véres bábúja
mi közli velem nem vagy egyedül, neked csak a toll marad
ami örökké vezet, a pokol tüzét bámulva....
minden elmúlik, saját hamvába hervad a rózsa...
próbálok nem figyelni a sorokra,
de csak halmozódnak bennem a kérdéseim
talán ha lelkem lépéseit figyelem akkor a
szemed érzéseit közvetlenül,
közvetíti a világ, fogd meg az összes hibád,
elporladunk mint a lehullott virág, gyere karolj át
olyan vagyok aki, ha akarod szeret,ha akarod bánt,
én értetek változom, öncélúan vezérel az évezred
nagy a csend ,még is felébreszt egy lélegzet
majd kérlek nézz rám, én barátként tekintek rád
legyintek már, csak úgy a szélbe, földúltnak érzem, amit te meghittnek látsz,
de csukd be a szemed, kívánj egy nagyot, fújd ki amit érzel
egy betű, egy sor, egy élet, egy mondat, egy végzet,
egy szerelem, de én érzem ez jó, nézem, hogy hullik a hó, tennék ellene
csak a magány mi marad, ha múlik a szó.
Szólíts meg, legyen ez egy tág fogalom,
zárt forgalom, egy halmazban, emberek jönnek mennek majd elmondhatom
kevesebb vagyok mint mások, pedig nem különbözünk egyáltalán
egy dal talán mi elárult, megvárunk mondd ezt, megáldanál,
hogy jobb legyen, ülj le mellém, hallgass meg, ennyit kértem
már nem vagyok az ki voltam, így hát elitéltem azt
aki voltál, rég nem szóltál, már nem is érdekel...
csak figyelem az arcokat a metrón,
nem kell hogy fönnakadjunk egy szón
ha szakad a vászon, az életem a jelszóm...
8 betűból rakj össze...majd 4 ből döntsd el kivagyok
ha eltelnek a percek, akkor csak 5 betűt írhatók
az urnám falára, mondtam már, én leszek ki belátja
hogy egy dobozból,fogom kérni hogy szeress,ahol bezárva
élek...eltávolodnak a fények, összeomlik a bástyám
ami mögött csak éntudtam mindent..te meg csak vársz rám
várod hogy elköszönjek, várom hogy elköszönhessek....
várom hogy befejezzem ezt a pár sort...te meg várod hogy vége legyen....
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
