|
|
|
Hogy mi egymást meg nem értjük,
Nagyon sajnálom,asszonyom,
Ha nem vagyok jó szeretőnek,
Egyébre nem vállalkozom.
Például arra ,mit oly gyakorta
Szónoki hévvel mond kegyed,
Hogy meggyötört, szegény szívének
Legjobb barátja én legyek.
Legjobb barát,barát?
Szavamra, méltó egy hivatal,
De nem vagyok hozzá elég vén,
S ön aggasztóan fiatal.
Ön csupa élet, csupa illat,
Vakít, hevít, ragyog.
Hát hogyne szomjazzam a csókjára,
Én, ki angyal nem vagyok?
Hisz oly kevés, amit kérek,
Ha osztozkodni restell is,
Legyen a tisztelt lelke másé,
Nekem elég a teste is.
Legyen lelkének egy jóbarátja,
Kivel csevegni élvezet,
Csak ez a mamlasz, ez a bamba,
Ez a barát ne én legyek.
Legyen az övé minden poézis,
Az enyém csak az, ami tény,
Ő oldja meg a problémákat,
A ruháját-azt majd megoldom én.
Hogy ez a hang szokatlan önnek,
Kétségbe, kérem, nem vonom.
De annak, hogy megértsük egymást,
Csak egy módja van, asszonyom.
Adjon a sors, mely egy tenyérből
Jót is, rosszat is osztogat,
Rosszabb erkölcsöket önnek,
Vagy nekem adjon jobbakat.
Zene és tánc
Zene és tánc
Massimo Mercelli és az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenye
(január 28., szombat, 19:00 – Óbudai Társaskör)
Szenvedélyes dallamok, pezsgő ritmusok, mediterrán temperamentum: mindez az Anima Musicae Kamarazenekar és Massimo Mercelli január 28-i koncertjén az Óbudai Társaskörben.
Az eredeti koncepciótól nem eltérve, ezúttal is 20.századi különlegességek csendülnek fel a Capriccioso-bérlet következő állomásán, olasz és argentin szerzők műveiből válogatva.
Massimo Mercelli neve ismerős lehet a hazai közönség számára, hiszen az olasz fuvolavirtuóz 2018-ban az együttes vendégszólistájaként fellépett már az Óbudai Társaskör színpadán. Lehengerlő játéka olyan világhírű zeneszerzőket is megihletett, mint Krzysztof Penderecki, Philip Glass, Ennio Morricone, vagy Giovanni Sollima, akinek egyik műve el is hangzik a koncerten.
Kamarazenészként és szólistaként a világ számos pontján fellépett már, többek között a New York-i Carnegie Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a Szentpétervári Filharmóniában, az Amszterdami Concertgebouwban és a Salzburgi Mozartban. A komolyzenei élet legjelentősebb művészeivel és együtteseivel dolgozhatott együtt, mint például Gidon Kremerrel, Jurij Bashmettel, a Berlini Filharmonikusokkal, vagy a Moszkvai Kamarazenekarral.
A január 28-i koncertet különös kettősség hatja át
A modern, 20.századi hangzásvilág mellett a tánc kerül a középpontba. A hangverseny Respighi: Régi dalok és táncok című kompozíciójával kezdődik, mely egyfajta visszatekintést enged az antik korokba, izgalmas időutazásra hívja a hallgatóságot. Az ezt követő mű a ma is aktívan munkálkodó zeneszerző, Giovanni Sollima tollából származik, akinek Contrafactus című darabjában hallhatják előszőr Massimo Mercellit az Anima Musicae kíséretében.
A koncert második feléhez közeledve az olasz zeneszerzők után az argentin komponistáké lesz a főszerep: a szünet előtt Astor Piazzolla egyik leghíresebb műve, A tangó története hangzik el, Ivan Nardelli átiratában. A négy tételes művel a szerző már önmagában kivívta volna magának a ,,tangó királya” címet, de a koncert végén is hallhatóak lesznek a jellegzetes dallamok, és összetéveszthetetlen ritmusok, melyekkel világhírre tett szert. Piazzolla művei között egy másik, talán kevésbé ismert argentin szerző is helyet kapott: Alberto Ginastera, akinek 1965-ben keletkezett Concertoját adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar. A koncertet három rövidebb, méltán népszerű Piazzolla mű zárja: a Fuga y misterio, az Oblivion és a Libertango, Ott Rezső átiratában.
A Capriccioso-bérlet második hangversenyén ezúttal is egy világhírű művészt hoz el az Anima Musicae Kamarazenekar az Óbudai Társaskör színpadára, akivel együtt megelevenítik a zene és a tánc különös kapcsolatát.
A. Piazzolla: Fuga y misterio (Ott Rezső átirata) az Anima Musicae Kamarazenekar előadásában.
A koncert az Olasz Kultúrintézet támogatásával valósul meg.
