|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Szerelmes vagyok minden nőbe |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 4:52 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bérelek eszkimóban
egy nyúlpinyóban szobát,
csak lesek, csak lesek,
ahogy ugrálnak körülöttem a
fülesek.
Bérelek eszkimóban
egy nyúlpinyóban szobát,
szorítanak nekem helyet,
itt ők is idegenek.
Hét nyúl között fekszem egy
ágyon,
egyiket még helyesnek is
látom.
De mire hozzálapulok
a többiekkel együtt elkullog.
Kabátot kap magára,
és máris a jéghegy hátáról
mosolyogva int,
majd visszajön a ki csapat
megint,
és sutymorgással
ébresztenek fel.
A szobában csend rend és
fegyelem.
Az emésztésről megy a téma:
így a répa, úgy a répa...
Nem tudom meddig bírom.
Bérelek eszkimóban
egy nyúlpinyóban szobát,
csak lesek, lesek,
milyen kedvesek itt a fülesek.
Aztán maguktól ágyba
kerülnek,
én a számba jeget dugok,
hidegre-hideget fújok,
reggel felöltözök,
és ideköltözök.
Kedvesebbek itt,
mint otthon,
nem hazudok,
komolyan mondom,
mert úgy adnak puszit,
ahogy én még ne láttam
nyuszit,
és úgy dobnak csókot,
hogy nem kérnek nyálas bókot.
Bérelek eszkimóban
egy nyúlpinyóban szobát,
csak lesek, csak lesek,
ahogy ugrálnak körülöttem
a fülesek.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
