|
|
|
|
|
| Előadó: | Wattamen |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Simon Vilmos Miklós Ottó Simon Vilmos István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szombat este házibuliba voltam,
Ahol valljuk meg, egy kicsit túl sokat ittam.
Csak ültem egy széken, a félhomályban,
Azt se tudtam, hol vagyok, már alig láttam,
Mikor hopp! Elém állt egy csaj, segítség!
Há? mit akar ez? Ahhh? Most már ez nem kétség.
Na gyere cuki pofa, rázz egyet velem!
Na jó, belemegyek, de tudod, szétmegy a fejem.
Így hát felemelkedtem a székből, ahol eddig ültem,
Majd RAP, ö roptuk a táncot, de kidőltem.
Aztán egyetlen emlék az, ami megmaradt,
Hogy találkozunk holnap az óra alatt.
És ennyi! Mintha elvágták volna,
Majd már otthon az ágyban, mint ha egy hang szólna,
Hogy fel kéne kelni! Itt valami nincsen rendben.
Kilopakodtam az ablakhoz szépen, csendben
És OA! Zutty, egy pillanat alatt,
Azután visszafeküdtem az ágyba, de az ablak nyitva maradt.
Ugyebár tél van, de ilyenkor ez mit se számít,
Aludtam, mint akit fejbe vágtak, a sok sör kábít.
Délelőtt felkelek, ú mi ez a hideg?
Minden egyes porcikám úgy állt, mint a cövek.
És orrom, he-he úgy folyt, mint a Duna
És akkora lett, mint egy skót duda.
Na ne! Úgy látszik, rajtam ül az átok
A fene vigye el, én mindig pórul járok.
Ráadásul ugye ma van az a randi,
Amikor jesszusom, vétek lenne itthon maradni.
Kirohanok a mosdóba, a tükörbe nézek,
Á, haver! Ez én vagyok? Nézd meg!
Olyan vagy, mint egy nagy röhögő pacni,
Ez nem röhögés haver, hanem?
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren.
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren
És engem vár? és engem vár?
Miért nem gyógyulok már?
Felöltözök, és már indulok a dokihoz,
Hülyén indult ez a nap, de vajon még mit hoz?
Nem tudom, de már itt ülök a dokinál
És egy rakás öreglány, előttem kiabál.
Én vagyok az első! Mondom oké, tudom.
De ha nem ért a szóból használom a botom!
Puff! AU! Ez egy púp, vagy ez a fejem,
Jól van már, hát tudom, hogy hol a helyem!
Ekkor belém hasított a gondolat, mint a villám,
Itt ülök a dokinál, a csaj meg vár rám.
De mikor is érek oda és, hogy ez titok,
És mit mondok neki, ha az orrom szipog?
Nyílik az ajtó és mondják is a nevem,
Uram Isten, én jövök, már fogom is a fejem.
Na oké, ki a doki, aki ma ki vizsgál,
Akit ma vakít a mani, amit a zsebébe nyomnál.
Jó napot doktor úr! Na mi a baja?
Szerelmi bánat? Kirúgtaja a csaja?
Még nem, de hogy ha ez így megy tovább,
Találkozni vele így már nem lesz pofám.
Mert a megfázás még hagyján, ami velem megesett,
De hát nézzen a fejemre, hát ez az igazi baleset.
Sajnos nem az én resszortom, na viszlát!
Hapci! Maga meg vegyen fel tisztát!
Bevágtam az ajtót, kapja be lompost!
Bumm! Segg, segg, segg ez az orvos!
Nem is tudom ezek után mit is akarok,
Talán a lány elé megyek, vagy ma már hoppon maradok
De hát az egész napom úgy is már el van rontva,
Különben sem emlékszem, lehet, hogy ronda?
Lassan eltelik a nap, de mi lesz majd holnap?
Bizsereg az orrom, jön már egy jó nagy?
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren.
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren
És engem vár? és engem vár?
Miért nem gyógyulok már?
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
