|
|
|
|
|
| Előadó: | Geréb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy Gábor (Gabszi) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Az arca sármos, a talpa sáros,
a Sargasso tengerbe fürödni jár, most.
Világos a sör, és Esti a Kornél,
de a gyógyfüvekkel elakadsz az ötödik körnél!
Az esőben ének, a fejemben lények,
harcolnak egyre a skizoid ének!
Koboldok és manók aranyat mérnék,
a sarokban pókok, a harci mének!
Az ösztön özön, az ösztönözzön,
a poharadban méreg, az ördög köszönt.
Fák melyek mákfejek, az agyam néha léha,
felvetődik közben ezernyi téma.
Fölöttem tenger én alul járok,
míg el nem nyelnek végleg az aluljárók!
Úgy ül a csend, mint hóban a lábnyom,
az olthatatlan képzelgés pár bélyeget rányom.
Sem trisó! Sem trinyó! Sem triumvirátus!
Vigyázz, hogy nehogy egy zátonyra ráfuss!
Kávé, csoki, szar. Lényeg a barnaság.
Az éterrel megnyílik számos furcsa sáv.
Norma a forma, de nem szempont,
elbújsz, eltűnsz, majd újra feltűnsz.
Megírod vagy megiszod az etüdöd,
fejedbe a csuklyát, a fűzőt betűröd.
Tükörben arc, egy furcsa képmás,
meg kell örülni, hogy mindent másképp láss!
Agykérged lúgozzák a flúgos pipik,
ha nincs más tipped, csavarok egy tiplit...
Délvidéken hőség, szinte forró tropik,
testemről a bőr még árnyékban is kopik!
Kopog a patám, hisz Kentaúr vagyok!
A csapat többi tagja kelta úr, s ragyog,
fejünkön a korona, arany és fény,
a nyakunkban drága hermelin-prém.
Rád küldök egy combót, megfogom a combod,
végigsimítalak, nedves e a dombod,
csúszok rajta egyet, frontside-boardslide!
Ha megkérsz szépen, lenyírom a Bonsai-t!
Hobbid egy hobbit, zsákos de nem Frodó,
várj még egy picit mindjárt itt Godot!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
