|
|
|
| Előadó: | Zaklatás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tenki Zoltán Gallai Gábor Simon Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Agyadban a vér elborul,
Fejedben a kép mindig új,
Amit ígér váratlanul
Tör rád, és a ködön túl
Nincs más csak az üres, halott,
Gyilkos sivatag,
És amit látsz,
Az csak kirakat,
Mert mögötte már,
Ami rád vár… a halál!
Hófehér utcákon át jön a vég,
Izzó rakétán, tű hegyén,
Penge élen táncol a lét,
Tiszta vagy, vagy nem,
Nem tudod.
Mikor bírod letenni,
Mikor érzed, hogy ennyi?
Ennél többet elvenni
Magadtól nem lehet már…
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
Öngyilkos tervet sző a jelen idő,
Repülni tanul egy vakmerő
Angyal, kiégett aggyal,
A háztetőkről mindent lát,
A képzelet nem szab határt,
Magába szállt, magával ránt..
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
Állat, mi csendben alszik,
Hallgat, de benned él,
Ha felébred, és elszabadul
A jó szó már semmit nem ér…
