|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Szerelmes vagyok minden nőbe |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 3:24 |
| Szövegírók: |
Kollár Klemencz László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan illatos ez a kölni,
Gyere kislány suksokolni,
Süksükölni...
Olyan illatos ez a kölni,
gyere kislány suksokolni,
Széles a vállam, mint az állat,
hadd aludhassak ma végre nálad
Ebbe a suksukba szerettem bele,
ettől lesz a szívem tele
Elviszlek angyalom, vidékre
felültetlek a falóra,
váltsuk egymást most valóra
S reggelig menjen a suksuk,
süksük...
A barátokat meg eltemessük,
hogy az éltet csak egymásnak élhessük
Nem kell mostmár..
Nem kell mostmár ez a kölni
gyere kislány suksukolni,
süksükölni
Amíg Te a fülembe süksükölsz,
addig én etetem a tyúkokat,
amíg én a Te füledbe suksukolok bele,
addig rántod szépen a húst kifele
Egy mangalicáról álmodtam az éjjel,
amíg Te a verandán aludtál.
Ő együtt suksukolt a széllel,
aztán két lábra állt.
A konyhába jött,
felkért egy táncra
s egy tálcára köpött
Disznólkodjuk egyet!- mondta
Ölelj át
a látszat dacára
Én legyek mondjuk az Ica,
Szoríts magadhoz.
Azért jó, hogy elmondhassuk.
Azért jó, hogy megláthassuk.
Azért jó, hogy megfoghassuk,
szagolhassuk,
hogy fogdoshassuk,
hogy simogathassuk,
szerethessük,
nyalogathassuk,
csinálhassuk,
befejezhessük,
megemészthessük,
vakarhassuk,
eltemethessük.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
