|
|
|
Refr.:
Eltelik az idő, elmúlik a múlt,
De mindenki a gyökerekhez visszanyúl!
Az idő mint a pénz, előbb utóbb elfogy,
És semmi sem marad, csak a gondok!
Zazu 1:
60 perc, 24 óra,
Sok ember azt mondja, jobb lenne, ha több volna!
De ennyi, így oszd be magadat,
Vigyázz! Ne fáraszd le az agyadat!
Az akarat mindenek felett áll,
Isten a Capo, ő az, aki diktál!
Te meg a katona, aki a feladatot végzi,
Fontos cselekedni, időre kell menni!
Egy atomóra soha nem fog késni,
Egy mesterlövész soha nem fog mellé lőni!
Ezek az alapszabályok, így kell élni,
Egy hibát sem szabad véteni.
Az idő nagyúr, és mindenkit befolyásol,
Minden bajra megoldás itt és máshol!
Az idő pénz, nem szabad szarakodni,
Gyerünk gyerekek valami komolyat alakítani!
Norb 2:
Szeretném a homokórát megállítani,
Szeretném a múltat újra átélni!
A régi szépidőkre szívesen emlékszem,
Akkor nem számított semmi, nem számított a pénzem!
De azóta megváltozott minden,
Én is felnőttem, és érett lettem!
Most már más dolog számít, mint akkor,
De ez így van rendjén, Isten pakol
Minket a következő fokozatra,
Ott új dolgok várnak, de támaszkodj a múltra!
Mer' a rutin, meg a kibaszott évek,
Minden embert előre segítenek!
Minden perc, minden óra, minden nap, minden hónap,
Új élményt és értéket adnak!
Ezér' nem szabad az időt elpazarolni,
Mer' úgy is eltelik, ezér’ kell cselekedni!
Márkypapa 3:
Kevés az időm, kevés a pénzem,
Úgy érzem, elvérzem!
De mind a kettő csak úgy lehet,
Ha van valami alap, amit tovább fejleszthetek!
De ha nincs, az sem gond,
Eljön a játék vége, ennyi és pont!
De én nem adom fel, tovább küzdök,
Az órám ketyeg, a pénzem meg csörög,
Én meg pörgök, mint a propeller,
Ha nincs időm és pénzem, engem felhergel!
De nem ereszt el, engem a vágy,
Felállok, nem húz vissza az ágy!
Ya, Csörög a vekker, csörög a telefon,
Csöngetnek, a vekkert lenyomom,
A telefont felkapom, az ajtót kinyitom,
Nagy a forgalom, de megoldom!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
