


| Előadó: | F.O. System |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Mátyás Attila Jerabek Csaba |
|
Mátyás Attila Jarabek Csaba Miklós Péter Gerő András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Darkwave, dark-rock |
| Címkék: | Keressük! |

Mikor még szerettél, igy telt minden nap, de hideg volt a szád, hideg, mint egy törött jégcsap.
Magányos nappalok, üres álmaid, nem múlnak el, és én nem tudok felejteni.
Ne félj, ha a tested majd a testemhez ér.
Ne félj, minden emlék még bennem él.
Nincs mit mondanom neked már rég, amit meg kell tennem, az már sok, vagy mégsem elég.
Ha elmúlik majd, benned a fájdalom, amit hiába kerestem, a szemedben és az arcodon.
Ne félj, ha a tested majd a testemhez ér.
Ne félj, minden emlék még bennem él.
Ha lehull bennünk majd, ami mindent eltakar, ez a hideg, amit belül érzek, téged már nem zavar.
Ha a vágyak majd elragadnak, szoríts meg és sikolts fel,
Ez minden, amit érted teszek, de téged ez már nem érdekel.
Ne félj, ha a tested majd a testemhez ér.
Ne félj, minden emlék, minden emlék bennem él, még bennem él.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala