|
|
|
|
|
| Előadó: | Geréb |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss Balázs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nihil Obstat, ha kiköti a cenzor,
a Geréb a színpadon, a kezében a szenzor,
három MC együtt, bármit eldarál
még a betűlevesben is rímeket talál:
a tanár, a diák, és aki már végzett,
a betűvetésre bizony ráérzett,
a szóerdőben szedjük a verbális vámot
pedig még anyánk sem ígért könnyű álmot!
Számot vetve magunkkal a nagyvilágban
a városban, a rengetegben, Amerikában
zengi a költő hol áll Monte Christo orma
ahol klasszikus a tartalom és hiphop a forma,
ahol a kékszakáll reggelire bajnokot eszik,
a Csele, a Barabás, a Kolnay, a Leszik,
a szófolyam már mindent elárasztott,
és a �derék bűnös" sem kiválasztott,
számon kérve ragot, jelet törökön-tatáron
a rodelhügelt kerestük mi is a határon,
expressz orientálva mint Agatha Christie,
ott ahol manapság a Boys is Beastie,
a disztichon nekünk a Corpus Cristie,
a magunkét nyomjuk, akkor meg minek a hiszti?
Mi alatt a Mi alatt nincs más csak Dó, Ré,
ez azt hiszi magáról, hogy ő itt a góré,
egy szerencsecsináló, utamban álló,
ne futtasd magadat, hallgasd a szavamat:
-Salalla! - Nem hallom!
-Salalla! - Megvallom,
ettől az egésztől ennyit sem vártam,
csak vertem a nyálam és a karom kitártam.
A Geréb nem Szaphó, és a város nem Athina
de jól szól a lemez pedig ez nem platina.
A talpamon állok, megfőztem, megeszem,
a szavam az íjam és a lemezem a tegezem.
De csatába nem megyek!
A fantomtól félnek, gyávák az emberek,
a Don Quijoték már a fasznak sem kellenek,
torzókat ellenek, csavart a műhöz,
a kölykök meg fordulnak fához, meg fűhöz,
de a társadalom engem is tükröz,
a része vagyok aki rímbe' gagyog,
a sakktáblán nem más csak egy ócska gyalog!
Nem tudom félre álljak e, vagy álljak az élre?
Vitorlát bontsak, vagy köpjek a szélbe?
De amíg élvezem itt vagyok maradok,
és arról hadarok, amiről csak akarok!
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
