|
|
|
[Noryka]
Ref:
Ha már úgy érzed nincs menedék
A végső percben mind elmennek
Szálljunk ki a körforgásból
És mentsük meg az utolsó álmot
[Yoda]
Elborít az üresség, magányban élek
Számomra az élet, egy lassan ható méreg
Régen szép volt minden, a vágyak, az álmok
Elveszett utakon járok és a túl oldalon állok
Valami elmúlt érzem semmi sem a régi
Miért vagy szomorú Yoda, mindenki ezt kérdi
De a helyzetet nem érti amúgy biztos fel nem fogná
Csak annyit mondok ne foglalkozz vele inkább szarj rá
Elvonulok egy csöndes helyre
A fejemben a múlt emlékei törnek előre
Később, miután lehajtom a fejem néha sírni volna kedvem
Mert össze-vissza kavarognak az érzések a szívemben
A többihez hasonlóan se külömb ez a nap
Oly lassan telik el, vagy olyan mint egy pillanat
Csak fürkészem az eget, talán majd onnan kapom majd a választ
Arra hogy miért a szamorúság az ami engem eláraszt
Mögöttem egy jópár kapcsolat
És az érte hirtelen hozott ma már értelmetlen áldozat
Sajnos vakon hittem benne, hogy örökké tarthat
Hiszen szép volt addíg, míg gondok nem akadtak
Nem igazán fogtam fel, mi lehet a baja
Lassan minden megváltozott minden, jött a csalódások hada
Legyünk inkább barátok, erre a legkevésbé se vágytam
Egy könnycseppett hullajtottam, aztán továbbáltam
A lelkem már lefagyott, hideg akár a jég
De tudom jön majd valaki akit szeretni tudnék
Ő is viszont engem és bízni fog bennem
Ez az utolsó álmom, ebben reménykedem
[Noryka]
Minden reggel arra vágyom
Jöjjön vissza minden álmom
Ami eltűnt a messzeségben
Hogy miért rég nem értem
Érzem ennél többet érek
Harcolok de mégis félek
Végleg elillan minden
Amiben még régen hittem
Ref(2x)
[Addamz]
Elvesztem és nem kapaszkodhatok semmibe
Nem tudom, hogy mért vesz a világ teljesen semmibe
De ugye érzed a változást én már érzem
Testem rab , álmom meghalt, hogy miért még nem értem
Nem kértem túl sokat, igaz nem is keveset
Többen harcoltunk őszintén a csapatom mégis elesett
Mert elveszett az álom, elveszett amire építettük
Elveszett a világ amit tetteinkel szépítettünk
Álom, te merre mentél, aszittem hogy bennem élsz
Bár lehet, hogy rájöttél, hogy egy másikkal majd többre mész
Lehet hogy nem én kellek neked, lehet hogy más életre vágysz
De az árnyékok mögött, tudod egyszer biztos rámtalálsz
Eddig minden percben vártalak, közvetlenül szolgáltalak
Hittem hogy visszaérsz, hisz meg soha sem bántottalak
Ahogy múltak az évek, lassan rájöttem, hogy hiába várom
Hisz én vesztem el és nem az utolsó álmom
[Noryka]
Ref(2x)
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
