|
|
|
| Előadó: | Perfect Name |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Baradlay Richárd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Valaki az idők kezdetén, ahogy az almát az asztalnál szokás, a világot félbevágta,és az átjárók kulcsait az emberek szívébe zárta, hogy az ajtó csak úgy legyen nyitható, ha a két oldalán kettő: egy férfi és egy nő, a kulccsal egyszerre áll elő, de ez egy olyan mese, egy olyan igazságról, amit már nem ismer senki sem. Az emberek ma azt képzelik hogy nincsenek csodák. Nem hisznek semmiben.
Az a nagy romantikus szerelem, amivel könyvtárak teltek meg, ma már nem jó semmire. Valami olcsó kis nyári filmre elég talán két másra nem jó, szimpatikus színésszel. Már a gyerekek sem veszik be ezt a maszlagot.
De különösmódon a gondolat nem veszett el, még ez az istentelen világ sem volt képes kiírtani a lelkekből, mert a helyzet az hogy mindenki egyedül áll a létezésben. Te is. Én is, persze. Meg az a sok millió embernek látszó idióta is mindenfelé. Végtelen egyedül. Képzelgünk arról, hogy vannak mellettünk, vannak velünk mások is, képesek vagyunk megosztani valakivel azt a leírhatatlan, egyedülvaló érzést, ami vagyunk. De gyorsan kiderül, hogy csak korlátokat építgetünk magunk köré, és lebontani vagy átlépni őket...
-A csillagok felől, az égen át
Át a lombokon, tovább a föld alá
Lenn a fák alatt elő a kő alól
hegyke között tovább a réteken
át a városon...-
Még önmagunkat sem ismerjük. Kiismerhetetlen rejtély, hogy miért, hogy mivégre vagyunk mi itt, és mi az értelme ennek az egésznek. De a bankár is hazaér egyszer, és van úgy, hogy senki nem várja, és ebben a pillanatban, és az ehhez hasonlókban, ha máskor nem, egyedül maradunk. És akkor, és ott haszontalanná válnak a jól felépített elméletek, és egy villanásnyi időre felragyog a létezés értelme. A végtelen jövés-menés alatt száműzött gondolat, hogy szeretni kell, hogy szeretve lenni kell és minden más csak ezután jöhet.
-A csillagok felől, az égen át
Át a lombokon, tovább a föld alá
Lenn a fák alatt elő a kő alól
hegyke között tovább a réteken
át a városon...-
Hogy szeretni kell, hogy szeretve lenni kell. És minden más csak ezután jöhet.És minden más csak okoskodás. Az istenített elme haszontalan terméke semmi más. Ezért bárki bármit megadna azért, hogy társat találjon, hogy ordító magányát megossza valaki mással. Még az is, aki ezt soha nem vallaná be senkinek. És csak rohangál le-föl és kapkod ide-oda a sok millió elveszett lélek és próbálgatja a többit, mint valami ruhát és méregeti meg számolgat.
Mert nem akar mást, mint magát egyre szebbnek látni, egyre értékesebbnek és azt hiszi, hogy ettől majd egyszer boldog lesz. Ha majd összegyűjtött mindent, amit lehetett. De a szeretet az egyetlen dolog a világon, amiből egyre több jut annak, aki abból másnak ad. És a tékozlóké a boldogság.
-Elég ha én tudom miért imádkozom,
Elég, ha én tudom, miért az oltalom
Elég ha én tudom miért de féltelek...
A nagyvilág zajától..
Mi kinyitottuk azt a kaput. Pontosan tudjuk, hogyan lehet, hogy az átjáró átjárható. És azt is, hogy mi az ami összetart, hogy a zűrzavar az egy nevetséges illúzió, és szertefoszlik, ha elfordulunk tőle. Nem fontos. Tényleg nem ez a fontos. Nem fontos, hogy mi zajlik odakint. Történjék bármi, nem fontos. Tényleg nem ez a fontos.
-Elég ha én tudom miért imádkozom,
Elég, ha én tudom, miért az oltalom
Elég ha én tudom miért de féltelek...
A nagyvilág zajától..
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
