|
|
|
Esőben ballagok haza
Lebámul rám az éjszaka
A lámpák fénye elvakít
Hordom a világ kínjait
Részegen ballagok haza
Fütyül rám az éjszaka
A lámpa-fény már nem vakít
Leszarom a világ kínjait
Lassan a lábaim egymás elé rakom
És ha szédülök egy hűvös hajnalon
Az egész világ szembefordul már velem
Nincsen ördögöm és nincsen istenem
Egyedül ballagok haza
Magányra ítélt éjszaka
Az eső csendesen szitál
A szőke tündér másra vár
Halálra ítélt éjszaka
Valaki nem megy már haza
Egy golyó valakit eltalál
S a reggel elfelejti már
Lassan a lábaim egymás elé rakom
És ha szédülök egy hűvös hajnalon
Az egész világ szembefordul már velem
Nincsen ördögöm és nincsen istenem
Esőben ballagok haza
Véget ért az éjszaka
A sarki kurva menne már
De egy menetre még beszáll
Véget ért az éjszaka
A reggel megszokott zaja
Sok álmos rabszolgát talál
Ki már az első buszra vár
Lassan a lábaim egymás elé rakom
És ha szédülök egy hűvös hajnalon
Az egész világ szembefordul már velem
Nincsen ördögöm és nincsen istenem
Gyorsan a lábaim egymás elé rakom
Sietve ugrok át egy alvó kolduson
Az egész világ, érte fordul már velem
Nincsen ördögöm és nincsen istenem
Nincs istenem!
Nincs ördögöm és nincs istenem!
