|
|
|
| Előadó: | Vérszerződés |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elindultam rég egy úton,
És ezt az utat én végig is járom
Nem hátrálok, nem téríthetsz le,
Véghez viszem, mit elterveztem.
Sokan vannak, kik megváltoztak,
Hamis barátok, kik cserbenhagytak.
Ilyen az élet, gonosz és kemény
Vagyok, ki voltam büszke és fehér.
Felém szegeznek minden fegyvert,
A kezemet nem emelem fel.
Kegyelemért én nem könyörgök.
A becsületem szent és örök.
Faj és Nemzet, ezért élek
Ezt nem értheti egy vörös féreg.
Ha utamba állsz, én eltaposlak.
Neked nincs jövőd, enyém a holnap!
Elindultam rég agy úton,
És ezt az utat és végig is járom.
Nem hátrálok, nem téríthetsz le
Véghez viszem, mit elterveztem.
Inkább halott, minthogy vörös
Inkább halott, minthogy vörös
Soha nem változom meg.
Inkább halott, minthogy vörös
Soha nem alkuszom meg
Inkább halott, minthogy vörös
Soha nem változom meg
Inkább halott, minthogy vörös
Soha nem alkuszom meg.
Inkább halott, minthogy vörös
Inkább halott, minthogy vörös
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
