|
|
|
Mikor haza jöttél már éjfélt ütött az óra
De én felébredtem a becsukódó ajtóra
a szemem sarkából lestelek,töprengtem,figyeltelek
vajon mi okból érkeztél ilyen későn haza
vártam hogy bejöjj a szobába és lefeküdj mellém
hiába vártalak sóvárogva,de te nem jöttél
forgolódtam az ágyban,rémes éjszaka volt
a szobába fényszűrődött,aznap volt telihold
Akkor már értettem,hogy miért történt ez
az élet egy játék,és állandóan kiképez
Minden perc amit itt töltessz,tanulságként hat
s ha tanulsz belőlük akkor a sorsod jóra fordulhat
Úgy döntöttem felöltözök és elmegyek innen,
valaki vár rám a távolban,ebben kell hinnem
odaléptem hozzád,hogy elköszönjek
de szemembe szöktek ekkor a könnyek
kiléptem az utcára,nyári éjszaka volt
arcomra fényt vetett, a telihold
csöndes volt,és sötét ez az éj
megszólalt bennem egy hang:menj tovább ne félj
Akkor már értettem hogy miért történt ez
az élet egy játék ,és állandóan kiképez
Minden óra mit itt töltessz,tanulságként hat
s ha tanulsz belőlük jegyezd meg, a sorsod jóra fordulhat
Hajnalodott s a nap felbukkott az égre
rózsaszín ködfátyolt húzva rá
elérkeztem a város szélére
egy utolsó pillantást vetettem rá.....
Tovább mentem,céltalan utamat jártam
felmerült bennem hogy nagyot hibáztam
megálltam,s leültem,csak a távoli messzeség volt előttem
vártam a segítő hangra,de csak a szél susogott.....
Akkor nem értettem hogymiért történt ez
az élet tényleg egy játék,és ezellen nem tehetsz
A sorsod meg van írva,nem te irányítod
És amíg itt élsz a földön,ezt el kell fogadnod!!!
Akkor nem értettem hogy miért történt ez
az élet tényleg egy játék,és ezellen nem tehetsz
A sorsod meg van írva,nem te irányítod
És amíg itt élsz a földön,ezt el kell fogadnod!!!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
