|
|
|
A buszon ülve a percek lassan telnek
a székek utasokkal lassan megtelnek
csak kibámulok az ablakon
egy hűvös esős nappalon,itt hagyom a várost,ahol élek
Messzi végtelen rónák futnak mellettem
A sötét fellegek lassan úsznak felettem
Itt hagyom a várost mit úgy szerettem
De örökre megmarad az emlékezetemben
Itt hagyom a várost,keresem a világost
Elég volt a sötétből,a sok rossz emlékből
Új életre vágyomm ezért kiabálom
hogy elég elég elég elég elég volt ebből
elég elég elég elég az itteni életből
Körülöttem már dombos a táj
Az eső is csak szemetel már
csak magam elé bámulok
fejemben az jár ki is vagyok
itt hagyom országom,ahol élek
Itt hagyom országom,keresem a világom
Elég volt a magányból,a megaláztatásból
Új életre vágyom,ezért kiabálom
hogy elég elég elég elég elég volt ebből
elég elég elég elég az itteni életből
Hegyek közé érkezem,nincs ki megfogja két kezem
hiányzik már egy kapcsolat,egy társ ki mindenben támogat
utam végére remélem,életem párját meglelem
s a szenvedésből kiérve,teljes lenne az életem
Itt hagyom mostani helyem,keresem a szerelmem
Elegem van a világból,az állandó kritikából
Új életre vágyom ezért kiabálom
hogy elég elég elég elég elég volt ebből
Elég elég elég elég az itten életből
A buszon ülve az órák lassan telnek
a busz székei elnéptelenednek
csak én maradtam egyedül
de ekkor egy idegen mellém ül
szemébe pillantva megleltem az új életet
Ott hagytam országom,s vele régi világom
kitaláltam a sötétből, a sok rossz emlékből
új életre vágytam,s úgy nézki megtaláltam
hittem hogy eljön a nap
tudtam hogy eljön a nap
végre eljjött a nap,a boldogság kezdete....
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
