|
|
|
/Emdee/
Tudod néha van, hogy elmerengsz a távolban
de bárhol van,a lélek nem számol ki
ebből hogy mászol ki?
A hazugság fonala szövödik mint valami hálo
elég szádból csak pár szó
szerint szemezek mert teginteted nyugvó
oroszlán sziv de a felszín az marad
jellemed torzul,miért nem mutatod meg magad
alatt vágod a fák mind kidőlnek
a tükrök törnek,mégis ujjab tükrök jönnek mennek
maradnak,már nem hiszek szavadnak
saját börtönöd tart fogva miért születtél szabadnak?
Valaha más volt minden de minden változik
megint a szitán az igazság kibukik
a kör kivetne magából úgy kétségben vív
de hiába menekülsz mert önmagába szív
refl.:
/Gabó/
Képek,és emberek egy megtett tett de rég elveszett
nincs már mit tenned,lelked kiégett szétfoszlott a becsület
szemeid tükre lángokban harc az álomban megrémit a világ
jó szót most ne várj egyenes szándékkal vár,tedd újra meg újra
/Mentha/
Mindenki egyedül van,csak néz körül
Ha felfogtad vesztettél,a kör már nem bővül
csak szűkűl a torkodat fulladásig szoritja
orditva hívlak,igy fektetlek soraimra
aztán nézlek majd magammal is végzek
már régen véget ért az amit irántad érzek
tollamnak tintát adott,ceruzámnak hegyet
ez vezette a kezemet,hogy valaki legyek
De volt olyan hogy mi is lehajtott fejjel jártunk
egyrejobban süllyedtünk de még mélyebre ástunk
remélem eljön az a nap,mikor letöröljük könnyeinket
egy nap mikor becsukjuk nyitott könyveinket
Holnaptól más lesz minden,eldöntöttük
lelkünk legyőzött és mi megtérdeltünk elöttük
vesztettünk, mindent megtettünk,
mégis saját magunkat forditottuk ellenünk
refl.:
/Gabó/
Képek,és emberek egy megtett tett de rég elveszett
nincs már mit tenned,lelked kiégett szétfoszlott a becsület
szemeid tükre lángokban harc az álomban megrémit a világ
jó szót most ne várj egyenes szándékkal vár,tedd újra meg újra
/Emdee/
Az út kijelölve a mélység elálmít
a magasság csábít felnőt de nem számit
ami elmult az elmult
bolhából elefánt a probléma felfújt
ó feldult az egész üt a matt, mint a sakk
ez már sok ér a sokk,én vagyok megszólalok
mit adtatok elvehettek mondatok szövegek
de bennem él a kérdés vajon jó utat követek
/Mentha/
Görbe.. tükörbe nézel és csak fájdalmat érzel
mikor elvérzel puszta kézzel,szivedben késsel
lehet hogy már késő,de most ne késsél a döntéssel
inkább búcsúz karlengéssel
a hideg végigfut a hátadon,ez csak egy pillanat
de te szenvedsz mélyen mert a percek órákig tartanak
ledönt a homály,földre dönt az akadály
na várj már, ne ugrálj, mert annál jobban fáj
refl.:
/Gabó/
Képek,és emberek egy megtett tett de rég elveszett
nincs már mit tenned,lelked kiégett szétfoszlott a becsület
szemeid tükre lángokban harc az álomban megrémit a világ
jó szót most ne várj egyenes szándékkal vár,tedd újra meg újra 2x
Nem nem nem adom, mert ez már itt a maximum a lélek mi szabad még egy esélyt, ha kap nem adom meg magam, mert ez már itt a maximum, a lélek, mi szabad még egy esélyt, ha kap.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
