|
|
|
| Előadó: | Casanova Night Musical |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Perjés Péter Pejtsik Péter Moldován ákos Szurdi Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Olyan jó vagyok, ilyen jó csak egy szent lehet
Ha egy férfi jött szembe az utcán belátom,
eddig semmi nem történt velem, „kicsi szentem”
Most mégis egy távoli hang, hangosan zúg, mint a harang
azt kérdi vajon meddig mehet ez így még „kicsi szentem”
Belém bújt a kisördög, éjjel-nappal bökdösött
döntsd el most már végleg, merre húz a szíved
Belém bújt a kisördög, éjjel-nappal bökdösött
egyre jobban érzem, belém bújt a kisördög
Olyan jó lehet, mit egy nővel csak férfi tehet, megőrjít a vágy,
tudnom kell miért más, ha Ő súgja fülembe azt nekem, „kicsi szentem”
És csak zúg az a távoli hang, hangosabb már, mint a harang
azt kérdi egyre meddig mehet ez így még „kicsi szentem”
Refrén
Belém bújt a kisördög egyre inkább érzem
sejtem már hogy merre húz ó ó ó a szívem
Belém bújt a kisördög, nem hagy nyugton mégsem
tudom már hogy merre húz ó ó ó a szívem
Belém bújt a kisördög,Belém bújt a kisördög,
Belém bújt, belém bújt, Belém bújt a kisördög
Belém, belém bújt a kisördög
4, AZ EGYETLEN TITOK – Bettina
Álmaimban messze járok, keresek egy új világot még
Tudom jól, hogy megtalálom az egyetlent, ki úgy néz majd rám
mint még, soha más, megfejti titkomat s úgy őrzi mint én
A legféltettebb kincs mit neked adhatok
az egyetlen titok, mit csak én tudhatok,
hogy a szenvedély, bennem úgy ég, ahogy soha még,
titkom a tiéd, addig őrizd meg, amíg én úgy, mint én
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
