|
|
|
| Előadó: | Eszenyi Enikő |
|---|---|
| Album: | E-tango |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 3:35 |
| Szövegírók: |
Nádor József |
|
Bányai Aladár |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma él még a remény!
De holnap az élet
száz álmot megtéphet
mely élt még nyár idején.
Ma rózsákat, százat szakít a szerelem,
a nyár elszállhat és jaj mi lesz velem?
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma éltet még a remény!
Sír a hegedű az éjben
megszakad e szív úgy érzem
meghalok a néma vágytól
megöl a kín ilyen távol magától
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma él még a remény!
De holnap az élet
száz álmot megtéphet,
mely élt még nyár idején.
Ma rózsákat százat szakít a szerelem,
a nyár elszállhat és jaj mi lesz velem?
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma éltet még a remény!
Égeti a vágy a lelkem
még ma jöjjön el, esengem,
még ma, mikor zeng a nóta
és a szívem így izen: itt az óra!
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma él még a remény!
De holnap az élet
száz álmot megtéphet,
mely élt még nyár idején.
Ma rózsákat százat szakít a szerelem
a nyár elszállhat és jaj mi lesz velem?
Úgy várok magára
a hívó szavára
ma éltet még a remény!
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
