|
|
|
| Előadó: | Mohaman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nap Atilla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mohaman:
Amire jobb lesz, ha Ti is odafigyeltek,
Ugyanis emberek vagyunk!
Itt van valami, amiről beszélnem kell veled,
Az utcán élő csövesek kényes téma neked,
Nyisd már fel a szemed! Mi van az utcán ember?
Hajléktalan koldusok, nem foglalkozol ezzel,
Hogyha érdekelne az ,hogy mi van velük,
Rájönnél arra, hogy nem is ott a helyük.
Mint ahogy elsőre Te gondoltad,
A multját nem ismered mégis leromboltad.
Évekkel ezelőtt jó családban élt feleség, gyerekek,
Összevesztek, elváltak, elúszott mit kereset.
Passzolni a lakást, lové marad a verda,
Eladta azt is, mert az üzlethez kell a della.
Lehúzás, felbukás, elúszott a pénz,
Nincs lakásod, nincs verdád, nincs lovéd, hova mész?
Addig jutott nincs semmije és nincs mit enni,
Így az utcán kötött ki, mert a diplomával semmi munklehetőséget nem kapott.
S ott találta magát koldulás, mi marad?
Cserben hagy sok barát.
Így jár Ő az ember talán igy jársz Te is,
Hogyha a lábad alól kicsúszik a talaj egyszer is.
Becsüld meg az embert nem tudthatod ki ő,
Diplomás tanár, akivel kicseszett az idő.
Vagy olyan akinek nem volt semmije és látszik,
Ő is csak a túlélésért játszik.
Refr. (Bebi):
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Pedig élj úgy hogy a dolgok rendben folynak!
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Ember nem tudhatod mit hoz majd a holnap!
Dopeman:
Voltam a toppon mégis azt mondom,
Ha nem megy a boltom hát nem kell feladnom,
Olyan sokáig voltam Én lent,
Hogy nem is tudtam milyen mikor majd kibaszok fent.
Leszek a listáknak a tetején,
Pillanatok múlva nem is tudják ki vagyok Én.
Dopeman a nevem, most nektek beszélek,
Akik az utcákon éltek és nincsen semmitek.
Reménytelen az élet azt hiszed hogy véged,
Én tudom nem érzed, de figyel Ő téged,
És ha segítesz magadon az Isten is megsegít,
De ha beletörődsz az Úr is csak eltaszít.
Dolgozik az élet úgy érzed ellened,
És a sorsod rabjaként iszod a felesed.
Én tudom nem könnyű kitaszítottnak lenni,
De próbálj meg testvérem ember maradni!
Refr. (Bebi):
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Pedig élj úgy hogy a dolgok rendben folynak!
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Ember nem tudhatod mit hoz majd a holnap!
Mohaman:
Nézz körbe spanom és érezd amit érzek,
Nincstelen szegények az utcán éldegélnek,
Tudod ezek tények amiről beszélek, amiről beszélek, amiről beszélek.
Aminek a része vagyunk Te meg Én,
Budapest a fészke valóság nem mozi.
Hát erről van szó itt szegény vagy gazdag,
Sokszor előttünk megy el a mézes-madzag.
600-as elgurul, két ember benne ül,
Te is adj neki pénzt a szegény majd örül.
Visszakapod Te is az élettől testvér,
Az ég majd hálásan visszaadja testvér.
Ha legközelebb látod észerveszed a szemében,
Hogy megismer téged és örömöt érez.
Hát erről van itt szó haver, ezt elkellet hogy mondjam nektek!
Bebi:
Ezt el kellet hogy mondja a spanom a Moha,
Mert ha nem mondja ezt nem tudod meg soha,
Hogy ilyen az élet a utcán lent,
Figyelj oda kérlek testvérem!
Vannak rajtad kívül is mások,
Ezen a kibaszott nagy világon.
Refr. (Bebi):
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Pedig élj úgy hogy a dolgok rendben folynak!
Óóó, tudod az élet olyan mint egy csónak,
Evezel de nem tudod mit hoz majd a holnap,
Pedig élhetsz úgy, hogy örülsz minden jónak.
Ember nem tudhatod mit hoz majd a holnap!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
