|
|
|
| Előadó: | Volt egyszer egy csapat (musical) |
|---|---|
| Album: | Volt egyszer egy csapat |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
MIND:
Ragyogó ez a nap, kitűnő a csapat
Mi vagyunk az esélyesek, ez lesz majd a döntő
Megy az adrenalin, fut a vér erein
Hiszen itt az idő, csak a győzelem a fénylő
O'DONELL:
John! úgy játsszatok, mint az angyalok,
de ha az angyali taktika nem válik be,
legyetek ördögök, csak nyerjetek!
A kupa csap egy karnyújtásnyira van!
MIND:
Gyöyörű ez a nap, ne kíméld magad!
Legyen büszke, ki nemzeti színeinkben játszhat
Az erő mi vagyunk, diadalt aratunk
Ez a helyzet, ahol csapatunk végül bizonyíthat
JOHN:
Óh, öregem, kapd ki, milyen szép kis csel
Csúcs ez a srác, igazi király, írjuk fel
Bámulatos, ahogy ellép
Óh, ez a srác mindent tud a futballról
Nézd csak, ahogy mesterien átfordul
Nézd csak a lassított ripléjt
MIND:
Óh, öregem, kapd ki, milyen szép kis csel
Csúcs ez a srác, igazi király, írjuk fel
Bámulatos, ahogy ellép
Benne bízhatunk
Kurva jók vagyunk
TÖMEG:
Gyenge vagy, mint a harmat
Nézd a dagit, ahogy lóg a bele
Milyen szánalmas ez a fickó
Pálya helyett neki pólya való
TÖMEG:
GÓÓÓL!
Kitűnő beadás, ragyogó ez a srác
Ahogy kapva belőtte a háta mögött,
de nagy gól volt
O'DONELL:
Most érzem a bajt, ez a csel bezavart
nagyon jönnek előre, és sajnos a védelem fárad
Ne legyél puha most, ne csak épp simogasd
menj rá, ki ne hagyd, ne habozz odatenni a lábad
THOMAS:
Semmi se volt, vita nincs, láttam jól
Játssza magát, elesett, nem is bántottam
Aj, milyen gáz ez a színház
BÍRÓ:
Durva becsúszás, vita nincs láttam jól
Még ilyen, és le is küldelek a pályáról
közvetlen szabadrúgás!
O'DONELL:
Ostobák, kihagyták, hogy kiegyenlítsenek!
TÖMEG:
A hős most közbeszól
Védhetetlen, góóóól
MIND:
Hajrá! A csapatunk győz
És felkerülünk a dobogóra
Hajrá! Zöld a színünk
És felesküszünk a zászlóra
Zöld színben játszunk
Zöld, mint a fű
Zöld, mint szép országunk
A szívünk is zöld
Smaragd e föld
Zöld színben játszunk
Nincsen jobb nálunk
VOÁÁÁÁÁÁ!
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
