|
|
|
| Előadó: | Raptorz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
lassan eltávozok mert a csillagom már ragyog
én már láttam sok jót,és már láttam kevés szépet
de még egy slukkot kérek azután meg tovább lépek
mindent elfeledek ami elmúlt,az már nincsen
és végre lekerül két kezemről a bilincsem
amit rámkötöttek azok,akikben régen hittem
csak elvettem a részem bár lehet,hogy nem kértem
de miért fáj ez neked hogyha ember embert tapos?
mindenki haragos és a te kezed is szaros
gyerünk nézzél tükörbe és nézzél végig magadon
gondolkozz a szavakon és megérted mért akarom
hogy ez a végtelen maraton véget érjen egyszer
engem nem kaphatsz el és nem vehetsz meg a pénzel
csak egy kőkemény ütemmel,háremmel,keresztűzzel
én játszottam a tűzzel,és beütött a fűszer
de ettől még tudom hogy merre meddig és hogyan
és sokszor áltam sorban,és mégse tolakodtam
csak egy kitaposott út,amire elvezetlek téged
mint ahogy Mózes mutatta az utat a népnek
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
ez egy utolsó üzenet még mielött meghalok
mielött elmulnak a éjszakák és a nappalok
mielött végleg itthagyom a földet egy hideg hajnalon
addig elmerengek még kicsit egy régi dallamon
csak még utoljára hagy irhassak pár rímet neked
csak még utoljára hagy láthassan a tiszta eget
csak még utoljára,hagy partyzhassak egy nagyot
csak még utoljára,hagy lássam a napot ahogy ragyog
a válamra veszem a cuccomat és elindulok csendben
hátam mögött hagyom a várost,bár még visszahúz a lelkem
a barátnők a barátok,és az eggyütszőtt álmok
de ezek nem jönnek vissza és csodákra nem várok
széttárt kézzel állok mert értem mért kellet igy lennie
mért kell az embereknek mindig mindent tönkretennie?
nem lehetsz elég jó mert a terv mindig más
és ha valami rosszul sül el akkor te vagy a hibás
nekem ez nem kell ugyhogy ennyi volt bye bye élet
mert unom a világom ami egy esély a ördögére
lassan nem értem meg magamat és nem értek meg a másokat
de a elveszettt mulból felépitem az álmokat
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
csak egy utolsó üzenet amit nektek hagyok
gondolkozz a szavakon és megérted mit akarok
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
