|
|
|
| Előadó: | Nemkéne |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Békési Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(1. a capella:)
Hányszor mondták,míg pici fiú voltam,
hogy dobjam el azt a cigit,de gyorsan
Na jó,nem is ezt mondták,hanem inkább
hogy fogjam normálisan azt a villát.
Cseszegettek mindig az asztalnál ülve
hogy úgy eszek,mint egy jött-ment csürhe
Beparáztattak felnőtté válva,
Nem merek elmenni sem a vállalkozó-bálba
Becsüld az ételed,mint az életet! *3 (azt mondták)
Ne malackodj fiam,mit szólnak az emberek?
Nem csak a stílussal volt a probléma,
a mennyiségre is ki voltak akadva
szerették volna,ha teletömöm magamat
betegesen terrorizált a szülői akarat.
Nem állsz föl,amíg ezt meg nem etted! *3 (ezt mondták)
Karalábéfőzeléket répával kell enned!
Nem használt semmi,amitől többet ettem volna
Azzal húztak,hogy ebéd után torta,
Tudták jól,hogy ez a leggyengébb pontom
Felcsillant a szemem,ó te édes otthon!
Ne hagyd ott a maradékot,edd meg! *3 (így szóltak)
Ne álmodozz édességről,amíg meg nem etted!
Ültem az asztalnál,néztem a sütiket
már akkor sem érdekelt semmilyen etikett
főzelékemet a szemetesbe dobtam,
s főétek gyanánt a tortát benyomtam.
Ilyen kicsi maradsz,ha az ételt nem eszed meg! *3 (mutatták)
Kinevet majd mindenki,ez lesz a veszted!
Sikeres a módszer,felnőttem szépen
Kultúráltan zabálok,naponta négyszer
Csoki-süti,cukorka reggel-délben-este
úgy szeretek élni,ha jutalom az elve!
Ne hagyd ott a maradékot,edd meg! *3
Ne álmodozz édességről,amíg meg nem etted!
Látod,a virágok a mezőkön virulnak
a szűzlánykák bókoktól nagyokat pirulnak
ahhoz,hogy megkapd,jól kell lakasd őket,
legvégül desszertként kapod esküvődet
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
