|
|
|
| Előadó: | Nemkéne |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Békési Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itt élek eme remek kis helyen
hülyeségeimet rakom sorba,
Röhögök a történelmen csendben,
mintha minden okom megvolna.
Remek ez az élet,pont így a legjobb
Tisztára olyan,mintha valamiről szólna
az ember szinte teljesen boldog,
ravasz az Úr,mint a róka.
refr:
/Az élet egy baki
annyit röhögök rajta,
-rajta-
de csak annak tetszik aki
hozzám hasonló fajta.
Az élet egy baki
-az élet egy baki-
folyton röhögök rajta,
-rajta-
de csak annak tetszik aki
-nek nincsen fából az arca./
Bánom a bűnöm,de közbe' nem félek
szenteknek vezekelek,közeleg a végzet
felemelt fejjel megyek a világnak
Az intenzíven várnak.
Kinevet a törpe, nőnöm kéne
csalogat az elnökök álnok képe,
de ha maradok a szobrom alvó őre,
felavathatsz jövőre.
refr.
Ne hadakozz,ha a sors beárnyal
Randizz minden hétvégén a halállal
Verd hátba,és hamarosan lelécel
Ő sem akar semmit az egésszel.
refr.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
