|
|
|
| Előadó: | Nemkéne |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Békési Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mint el nem múló rossz emlék,
úgy emlékszem rád én még,
Az ajtófélfát támasztva,
Álltál egyik lábamról a másikra.
Jólnevelt kis mondatok
hagyják el szádat,s nem szólok
egy árva sértő szót,mert nem tehetem,
pedig mindig volna ötletem.
Hogy a francba mondjam el,hogy megértsed,
mit érzek,ha a hetedikről lenézek,
Sodor a víz,ha nyakamon a botrány,
éles kanyarban kezemből kicsúszik a kormány.
-Furcsa ez a szerep,mégsem adom neked-
refr.:
/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
nem bíznak bennem az istenek,
Úgy látszik mégsem én vagyok a messiás./
-szaxi-
Csapd be az ajtót mögöttem,
mikor a sodromból kijöttem,
ne hagyd,hogy a dühöm legyen úrrá
rajtad is,elég ha azt mondod,hogy:
hurrá!
Kihoztad az állatot belőlem,
rajtam a sor,hogy lelőjjem,
előtte felhízlalom még,
legalább neki játszam a górét.
Mindent megtennék teérted,
Öltönyt is vennék,hogy megértsed:
kívülről bármi lehet tiszta,
de ha benyitsz ...,egyből fordulsz vissza.
-Furcsa ez a beteg,vigyorog és remeg-
/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
nem bíznak bennem az istenek,
Úgy látszik mégsem én vagyok a messiás.
/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
s ha ezzel megsértettelek,
Rikácsolj,csapkodj,mint egy hülye papagáj!/
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
