Előadó: | Kicsi G |
---|---|
Album: | A Nagy Dobás |
Megjelenés: | 2000 |
Hossz: | 3:22 |
Szövegírók: |
Radics Gábor Deseő Balázs |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | sonymusic |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Már réges régóta, de sok idő eltellt,
de újra itt vagyok, mert egy MC rendelt.
Az tette jobbá a helyzetemet,
hogy anno megműtöttem a kertészünket.
És most újra szól a hip hop és most újra tellik nékem,
stílusok a stílusban, minden féle szinten.
Lehet kőkemény, vagy baromira durva,
mert volt róla szó, hogy minden nő rufnya.
És a vidám dolgok, amik érdekelnek engem,
talán akadt egy-két poén a szövegeimben,
ami eddig-eddig a felszínre került,
és egypár ember arca talán mosolyra derült,
és volt olyan is, akinek nem tetszett,
mert ami nekem tetszik, nem mindenkinek tetszhet.
De a mikrofont én akkor sem akasztom szögre,
inkább lököm a szöveget, inkább nyomulok előre.
Refrén:
Újra szól a hip hop, újra lüktet minden,
művelik most kicsit nagyobb szinten minden szinten.
Újra szól a hip hop, újra lüktet minden,
és hogy ha jól szól, probléma nincsen.
Újra szól a hip hop, újra lüktet minden,
művelik most kicsit nagyobb szinten minden szinten.
Újra szól a hip hop, újra lüktet minden.
Mivel tényleg kicsi vagyok, így most színpadra álltam,
és a világot jelentő deszkákról lekiabáltam:
"Ne kelljen kérni, hogy kirobbanó kedvel,
biztassunk minden MC-t, aki rappel."
A gond, a bú, a bánat itt most télleg elmaradhat,
hogyha fekszik ez a stílus, éppen senki nem maradhat.
Szól már a zene, dübörög a basszus,
most mindenkit mozgásba lendít a ritmus.
Mindenkit hatalmába kerített egy érzés,
éppen ezért nincsen itt útálat és lenézés.
Ez az a két dolog, ami valahogy zavar engem,
de semmi gond, mert itt most tényleg minden rendben.
Refr.
Pörög a nyelvem, jár a szám, és pörgetem a szavakat,
ha szembe jönnek, egyszerűen átugrom a pontokat.
Mert így vidám az életem és ez tetszik nekem,
ahol megszólal a hip hop, egyből ott a helyem.
Mert laza ez a zene, és én is lazán élek,
hogy mi történik nem sokára, előre nem félek.
Bár párszor elgondolkodom, hogy mit hozhat a holnap,
milyen zene lesz a menő, hol lesz majd a hip hop.
Egy a biztos, hogy nálam az első helyen,
akármi történjen, akármi legyen
és nem hiszem azt, hogy útálni kéne,
kinek más a szövege, kinek más a zenéje.
Végülis úgy jó, hogy ha sokféla a téma,
és ettől sokszínű a hip hop paletta.
Már csak egy itt a kérdés, a refrénben a válasz,
hogy is van halljam, csak nem az hogy...
Refrén: 2x
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah