|
|
|
|
|
| Előadó: | A vörös malom (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
(Mima):
Csókolj, csókolj,
én gyönyörűm csak csókolj,
csókolj, csókolj,
vérezzen ajkam csókold jobban.
(Mima és Alfonz):
Alfonz Szikrát szór az égbolt,
tombol fönn a hold,
felgyúl majd,
ha ajkunk végre egybeforr.
Nincs a földön érzés,
forróbb, izgatóbb,
a bűnünk lesz s a végzetünk
egy örült csók.
(János):
Itt voltam, mindent tudok, nem tagadhatod,
sokáig vak voltam, de most már látok.
Nem azért jöttem én, hogy szeresselek, nem,
hóhérnak jöttem én e szenvedésem.
Egyetlen szerelmem s szép boszorkányom te,
romlásnak, bűvöletnek végre vége.
Millió férfi közt én legnyomorultabb,
miattad lesz belőlem aljas dúvad.
Isten nincs, ha irgalmas,
hogy megvédjen most tőlem,
szíveddel, ha átdöftem,
meghal bűnös lelkem.
(Mima):
Büntetni jössz, ítélkezel,
de bírám nem lehetsz.
(János):
Hóhér vagyok, megöllek rongy,
te átok magadra vess!
(Alfonz):
Pardon, de úgy tűnik,
ez nem rám tartozik,
(János):
Gazember, söpredék,
pusztulj innét.
(Mima):
Alfonz, ha elhagysz,
a halálba juttatsz.
(Alfonz):
Így van ez, kiscsibém,
inkább te, mint én.
(János)
És most mi ketten drágám elvégezzük azt,
ami még hátravan e történetből.
Ne hidd, hogy Alfonz miatt öllek meg, ne hidd,
magamat bosszulom, az összes bűnöm.
(Mima):
Csak egyszer még,
csak egyszer még
az ágyamban feküdnél.
(János):
Soha!
(Mima):
Csak egyszer még,
csak egyszer még
könnyes szemembe néznél.
(János):
Nem!
(Mima):
Csak egyszer csókolj.
(János):
Nem, te boszorkány, nem!
(Mima):
János, kegyelmezz!
(János):
Nem, nem és nem!
(Magister):
Bravo.
(Mima):
Én egyszer betegen
lázban vergődtem,
de láttam azt, hogy vágyódsz rám,
hát melléd feküdtem.
Boldoggá tettelek,
bárhogy kínzott a láz,
csak neked legyen jó, ez vitt.
Hát kegyelmezz nekem.
(János):
Nem!
(Magister):
Bravo.
(János):
Nem és nem!
(Magister):
Bravo, bravo.
(Mima):
Volt egyszer egy éjjel, te már aludtál,
hirtelen egy fojtó sírás tört reám.
Lemostam sáros csizmád
szerelmes könnyemmel,
oly örülten szerettelek,
hát kegyelmezz nekem.
(János):
Nem.
(Magister):
Bravo.
(Mima):
Kegyelmezz!
(János):
Nem és nem!
(Magister):
Bravo.
(Mima):
Egyszer én egy szál ibolyát,
azt, mit őrzött imakönyvem,
egy borítékban névtelenül
édesanyádnak elküldtem.
Nem volt, csak egy száraz virág,
mégis úgy éreztem,
örül neki az édesanyád,
egyszerre könnyebb lett a szívem.
János, hát megbocsátsz,
megkegyelmezel?
(János):
Igen.
(Magister):
Malacoda, itt valami baj van.
Ez igent mondott, pedig nemet
kellett volna mondania.
Rubicante, karburátor?
(Rubicante):
Rendben.
(Magister):
Draghignazzo, légritkító?
(Draghignazzo):
Maximumon.
(Magister):
Időkerék vissza húsz másodperccel,
lássuk még egyszer az utolsó jelenetet.
Rewind, action!
(Mima):
Nem volt, csak egy száraz virág,
mégis úgy éreztem,
örül neki az édesanyád,
egyszerre könnyebb lett a szívem.
János, hát megbocsátsz,
megkegyelmezel?
(János):
Igen.
(Magister):
Másodszor is ugyanaz a hiba.
Felség, neki azt kellett volna kiáltania,
hogy nem,
ehelyett igent mond és megbocsát.
Mindenki maradjon a helyén.
(Rubicante):
Mester, valami nyugtalanító van a gépben.
A csapágyak felmelegedtek,
az emberi könnyek felforrtak.
(Magister):
Vészhűtőket bekapcsolni,
a vezetéket víz alá.
Csináljuk újra ugyanezt a jelenetet.
Rewind, action!
(Mima):
Nem volt, csak egy száraz virág,
mégis úgy éreztem,
örül neki az édesanyád,
egyszerre könnyebb lett a szívem.
János, hát megbocsátsz,
megkegyelmezel?
(János):
Igen.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
