|
|
|
| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | Mozi |
| Megjelenés: | 1989 |
| Hossz: | 5:54 |
| Szövegírók: |
Sztevanovity Dusán |
|
Presser Gábor |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Pepita |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Látod, megmozdulnak a képek,
hogy lásd, mi elmúlt már,
amit nem szeretnél látni,
amit végignézni fáj,
látod akkor is, hogyha nem szabad,
míg csak szétszakad a kép...
Én már láttam, láttam házat,
melyből lelkek füstje szállt,
én már láttam a téboly démonát
a kőtalapzatán,
én már láttam a hazugság roskatag oszlopát,
és őket is láttam már,
akik hittel, tűzzel, vérrel festik át.
Én már láttam, milyen az ünnep, ha mindenki fél,
láttam, a piszkos fényt, melyet taps kísér,
és én láttam, amit nem hiszek, s nem mutatnak meg,
mégis volt, mégis van,
hisz láttam én.
S én már láttam nem várt gyereket,
kinek nem jutott már szeretet,
s a bort vigyorgó felnőttek közt
tanulta, hogyan kell élni.
És láttam én, nem tudom, miért,
a vezeklést, nem tudom, miért,
a szenvedést, nem tudom, miért,
a büntetést, nem tudom, miért.
S én már láttam az öregembert,
bot kezében, hogy ne legyen egyedül,
ő, aki mindent látott, s nyugodtan lép,
mert tudja, hogy a semmi felé tart...
És a kő, és a sárguló zöld,
az ablaktalan ház és a feltépett föld,
nekem minden együtt ő,
aki hasonlított rám,
kiben nincs már több erő,
akit szeretni már nincs idő, nincs idő, nincs idő
nincs is ő.
Én már láttam, ahogy szeretlek, féltelek,
s ahogy egyszer meg kell, hogy védjelek,
érzem kezed melegét,
ez a végtelenség,
de még itt vagy, kezünk még nem tépték szét...
S én már láttam,
az életem mégsem elég,
ó, hogy ne tépjék szét.
Én már láttam a feltámadt gyűlöletet,
én már láttam a föltépett földsebeket,
hogy hogyan veszítelek el,
aztán semmi se fáj,
senki nem keres már,
és én láttam, hogy mégis fáj...
De ezért kár sírni, kedves,
ez nem az élet,
ez csak egy film.
Víg Mihály zeneszerző is méltatta az írót
Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Krasznahorkai László az apokaliptikus terror közepette erősíti a művészet erejét
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét - mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.
Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt - méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
388 millió forintnyi összeg jár a Nobel-díjjal
A 71 éves magyar író a díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A Trabant alapítója, a Balaton zenekar frontembere szerint hosszú lenne felsorolni, mi mindentől különleges Krasznahorkai művészete, de fontos kiemelni, hogy
- Teljesen új stílust talált ki, teljesen egyéni a látásmód, ahogy a világot szemléli, mindehhez társul egy ezzel adekvát nyelvi szerkezet, egy félreismerhetetlen saját stílus.- fogalmazott a 24.hu megkeresésére Víg Mihály, a Tarr Béla-rendezte Sátántangó főszereplője, valamint több Krasznahorkai-mű filmes adaptációjának zeneszerzője.
Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok közül irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre vehetett át korábban.
Kiemelt kép: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Budapest, 2025. október 9. Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely 2025. október 9-én Stockholmban jelentette be döntését. A felvétel 2017. március 22. készült Budapesten
Fotó: MTI/Marjai János
